Frenzy Blogja
Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog

Helsinki International Airshow   (Repülő)   
Még augusztus közepén, 15-16.-án volt itt a Helsinki International Airshow. Én ugyan nem vettem rá jegyet, de azért egy délutáni séta erejéig kimentem a közeli sziklákra fotózni. Ugyan így messzebb voltam, mint a közönség, azért néhány használható kép készült. Bár volt mindenféle repülő, amikor en fotóztam akkor épp vadászgépek röpdöstek.

A képek megtekinthetők az alábbi linken:

Helsinki Air Show képek

A legtöbbje erősen vágott, abból kifolyólag, hogy túl messze voltam.

FL390   (Repülő)   
A múlt heti Air France 447 katasztrófa nyomán bukkantam egy rendkívül érdekes blogra. Egy amerikai pilóta ír a munkájáról, ami jelen esetben Airbus 319/320/321 gépekkel való repülést jelent. Bár eredetileg épp az AF-447 miatt keveredtem oda, azóta elkezdtem elolvasni a régebbi írásokat is. Aki érdeklődik a repülés iránt, szereti a repülést vagy meg van őrülve érte, annak feltétlenül ajánlott olvasmány. Angol tudás szükséges.

Flight Level 390

Ferihegy sztrájk, part 3   (Repülő)   
Még mindig érdekesen figyelem a fejleményeket, hogy hogyan alakul a sztrájkhelyzet otthon - lévén én is repülővel szeretnék hazajutni. Bár úgy tűnik a reptér úgy-ahogy képes működni és most néhány napja a Helsinki járat is megyeget. Talán mégiscsak hazajutok karácsonyra :)

Most persze itt van még a vasutas sztrájk is. Meg talán a BKV is tervezgeti.

Szerencsére engem ezen utóbbiak nem érintenek, csak a reptér ami gondot okozhat.

Azért megjegyzem, hogy igazán rakhatnák máskorra a sztrájkjukat. A légiforgalomnak az év bármely szakaszában komoly károkat tudnak okozni egy sztrájkkal, nem kellene hozzá éppen karácsony előttre időzíteni ezt a dolgot. Viszont azzal, hogy iderakták mostanra, nagyon sok embernek okoznak vagy okozhatnak kellemetlenséget éppen karácsonyra (nem csak utazás, ajándék megkapás terén is).

Na nem mintha bármikor is jó időpont lenne rá, elvégre sosem jó késni a repülővel vagy ott találni magunkat a reptéren egy törölt járatra várva. :-O De éppen karácsonykor, amikor sokan utaznak a családjukhoz ez talán kritikusabban érint mindenkit :-(

Na nem mintha panaszkodni szeretnék, elvégre ha jogosan követelnek dolgokat akkor munkavállalóként nem biztos, hogy maradt más eszközük céljaik eléréséhez :)

Ferihegy sztrájk   (Repülő)   
Kíváncsi leszek meddig tart ez a Ferihegyi cirkusz. Innen nehéz megítélni, hogy kinek van igaza. Mindenesetre amikor a BA a sztrájk miatt panaszkodik akkor igazán nem értem. A sztrájk éppen erről szól, hogy kellemetlen helyzetbe hozzuk a munkaadót, így kényszerítve ki dolgokat. De azért zsarolásnak nevezni kicsit érdekes. Úgyhogy emiatt felesleges panaszkodni :)

Az más kérdés, hogy jogos vagy indokolt-e a sztrájk a sztrájkolók részéről, de ahogy mondtam, ezt innen nehéz megállapítani.

Mindenesetre tanulságos megnézni az index videóját. Az utolsó mondat magáért beszél.

Zsarolókkal nem tárgyal a Budapest Airport

Fotózás   (Repülő)   
A változatosság kedvéért megint fotóztam repülőket. Megtekinthetőek a weben is. Azt hiszem valami mégiscsak meglátszik a gyakorlásból, mert egyre kevesebb repülős képet készítek (korábban százasával csattogtam egy-egy alkalommal) viszont a kevesebből is több jól sikerül. Most mondjuk nem volt teljesen ideális az égbolt, jobb lett volna több napsütés meg kevesebb felhő, de azért szerintem így is jól sikerültek.

Van egy másik galéria is, igaz kicsit szegényes, mert összesen két képet raktam bele. Gab007-el voltunk gokartot fotózni, még Debrecenben. Sajnos amikor mentünk már sötétedett és a forgalom sem volt túl élénk, úgyhogy nem sok próbálkozási lehetőség volt. A móka célja amúgy a svenkelés gyakorlása volt (vagyis mozgást megörökíteni elmosással, bár ez talán nem túl szakszerű megfogalmazás). Az eredmény itt látható.

Jövő héten Helsinki belváros esti fotózást kellene csinálni szürkületben, amikor már vannak városi fények. Elmentem volna ma is, de talán nagy fotóstáskával meg állvánnyal péntek éjjel nem épp a legjobb a belvárosban mászkálni (sok részeg bulizós :)). Ezért is ez a jövő hétre lett halasztva.

Repülés   (Repülő)   
A hét végén volt planespotting, idén először. Az eredmények megnézhetőek itt:

Planespotting

Mostmár lefoglaltam magamnak is 3néhány gépidőt és jövő héten kezdetét veszi az idei repülési szezon a részemről, feltéve, ha az időjárás is úgy akarja :-)

Planespotting   (Repülő)   
Pénteken délután mivel elég jó volt az idő, az egyik kollégámmal elmentünk a nemzetközi reptér mögé repülőket nézni. Ezt szakszóval planepotting-nak hívják. Vittünk menetrendet (indulások, mivel az induló kifutó mellé mentünk), reprádiót (légiforgalmi irányítás hallgatáshoz) és persze fényképezőt. Végigjártuk mind a három helyet, ahol korábban már én is megfordultam, és sok sok sok repülőt láttunk felszállni.

Mindezt tehát a Helsinki-Vantaa reptér 22R pályája mentén/mellett. Ezúttal a képekből public-ot csináltam a web albumban, mivel szerintem nem sikerültek olyan jól :-)

Planespotting again at EFHK

Cessna 172 dizel és kis környéknézés Piper Arrow II-vel   (Repülő)   
Ma egész nap iszonyatos rohanás volt munkahelyen, úgyhogy alig vártam hogy valamivel három után leléphessek a repülőtérre. Ezúttal a dízel Cessna 172-vel repültünk, mostmár csak iskolaköröket. Sikerült is rendesen belejönni a leszállásokba (én is így gondoltam és az oktató is), úgyogy végül meglett a típusvizsga erre is. A végén még csináltam rendes sideslip-es leszállást motor nélkül, amivel különösen elégedett vagyok. Főleg mivel a sideslip egyik kedvenc manőverem.

Azonban a repülés ezzel még nem ért véget. Az (volt) oktatóm utána egy másik emberkével repült, Piper Arrow II repcsivel, ami jóval másabb mint ezek a gyakorló Cessna-k. Az ő ötlete volt, és aki repült beleegyezett, így végül én is elmentem velük repdesni. Érdekes volt hátul ülni és nem irányítani a gépet, sok érdekes dolgot sikerült megfigyelnem, amire nincs időm amikor én vezetek.

Malmiban óriási forgalom volt ma, többen várakozni kényszerűltek bejelentő pontoknál és volt amikor csak number five jutott valakinek (vagyis a reptér közelében előtte még négyen szállnak le, mielőtt rákerül a sor). Időnként vissza se kellett mondani amit a torony mondott, mert már mondta is a következőnek az utasítást. Érdekes volt ez is.

Végre már Cessna 172   (Repülő)   
Ma végre sikerült a (normál, 100LL benzines) Cessna 172-re lerakni a típusvizsgát. Így mostmár repülhetek 4 személyes géppel végre. Hétfőn ugyanezen gép dízeles változatára is megpróbálom lerakni - ez az, ami félbemaradt vagy 2-3 hete.

Már jónéhány napja magaslégnyomás van itt a környéken, és gyönyörű derűs napfényes idő van, ennek ellenére alig néhány gép repült csak délután. Nem értem ilyen jó időben miért nem repülnek többen. Igaz, itt a hétvége, a finnek biztos mennek bulizni. De hát buli előtt is lehet még repülni (csak utána nem mindig :D)

Repülés - megszakítva   (Repülő)   
Vasárnap repültem volna típust a dízel Cessna 172-be (amibe Jet A-1 üzemanyagot kell tankolni - vagyis kerozint -, és ezt sosem hiszik el elsőre - lásd alább még). Fel is szálltunk rendesen, nem is volt gond, néhány manőver, semmi extra. A volt oktatóm sem feszegette túlzottan, hogy minden manővert végigpróbáljunk megint (főleg, hogy már az oktatásom alatt is lerepültem ezeket ezzel a géppel, csak akkor végül is típus bejegyzés nem lett belőle).

Aztán történt azonban, hogy az elektromos rendszert ellenőrző egyik kis lámpánk sárgán kezdett el égni. Ezt azt jelentette, hogy az akkuból fogy az áram, és nem töltődik (vagy másképpen mondva alternator hibánk van).

A korábbi 152-eshez képest a 172-es nagyobb, de ezen felül ez a 172-es egy kicsit módosított változat. Ugyanis nem csak, hogy ki van cserélve benne a motor egy olyanra, ami nem avgas-sal megy, de teljesen elektronikusan vezérelt is. Ennek megfelelően sokkal kevesebb kar/fogantyú van benne, viszont cserébe a motort vezérlő rendszernek áramra van szüksége. Míg a "hagyományos" repülő motor áram nélkül is működik, ez a verzió nem. És bár akkuról is elmuzsikál egy darabig, ha az áram elfogy, a motor leáll. (aggódok kedvéért: két független irányító rendszer van benne, ha az egyik meghibásodik, van egy másik, tartalék).

Úgyhogy a típusrepülést megszakítva inkább a leszállás mellett voksoltunk. Most meg várni kell az új alternatorra. :-(

A fent már említett kerozin dolog ... bár itt Malmiban már ismerik a gépet, ha máshová repül vele valaki, mindig baj van belőle, hogy az üzemanyagos emberkék nem hiszik el, hogy ebbe a gépbe kerozin kell. Valakiktől (azt hiszem amikor Svédországban jártak) írásban kérték, hogy jelentse ki, valóban Jet A-1-t kér, és vállalja a felelősséget.


Leszállások   (Repülő)   
A tegnapi rövidre szabott repülés után ma újabb gyakorlóköröknek vágtam neki. Ma is oldalszél volt, de kisebb, mint tegnap és ráadásul se az iránya, se az erőssége nem változott. Így ma 7 leszállást sikerült végrehajtani. Mind természetesen biztonságos leszállás volt, azonban közülük 1 nagyon rossz, 2 rossz, 2 közepes és 2 szinte tökéletes volt. Összeségében végül is elégedett vagyok. :-)

Crosswind landings   (Repülő)   
Ma ismét voltam repülni (közepesen hosszú megszakítás után). Eredetileg 1 órát terveztem körözni a reptér körül, leszállásokat gyakorolni. Azonban elég nagy volt a szél, olyannyira, hogy az elején felmerült bennem, akarok-e menni egyáltalán. Végül is úgy döntöttem, hogy igen. Mire a pályához gurultam már kicsit erősödött a szél, és a levegőben utána megtovább. A változó irány után változó sebességű is lett, ráadásul főleg oldalról, úgyhogy nem éppen a legegyszerűbb körülmények voltak.

Ha ez ég nem lett volna elég, odafenn is elég iszonyatos turbulencia volt, hánykolódott a kis cessna fel-le-jobbra-balra :) Végül is az óra helyett negyed óra lett a repülés, mivel az erősődő szél miatt jobbnak láttam inkább befejezni hamarabb. Viszont legnagyobb meglepetésemre a leszállások egész jól mentek a mostoha körülmények ellenére is. Az utolsó különösen jól sikerült, arra még büszke is vagyok :)

Jövő hét vasárnap végre valószínűleg lerepülöm a Cessna 172-esre típusvizsgát, és onnantól már négy személyes géppel is vezethetek.

Repülős jogsi   (Repülő)   
Ma délután (ismét) korábban léptem le a munkhelyről, ezúttal nem "lógás" céljából, hanem a légiforgalmi felügyeletet látogattam meg és átvettem a repülős jogsimat (magyarul talán szakszolgálati engedélynek hívják, vagy nagyon rosszul tudom? :) ... mostmár tehát csak egy szabad gép kell, és bármikor elvihetem repülni, akár itt Finnországban akár máshol Európában (így otthon is). Hurrá! :)

Kiállítási költség 100 EUR. Nem csinálják rosszul. ;-)

PPL vizsga   (Repülő)   
Reggel úgy nézett ki, lehet, hogy túl rossz idő lesz ahhoz, hogy repülhessek. A felhők nem voltak túl magasan, kis hó is esett, a látotávolság sem volt túl fényes, és az előrejelzés csak rosszabbat igért. De azért a reptérre érve már javult kicsit a helyzet, és az előrejelzés is talán pozitívabb volt, így a vizsgzátatóval rövid megbeszélés után nekiindultunk.

Malmitől távolabb valóban alacsonyan voltak a felhők, így a vizsga útrepülős részét jó alacsonyan, mindössze 1000 lábon hajtottuk végre. Egyrészt a fehérség (hó) másrészt a nem túl messzi láthatóság harmadrészt az alacsonyság miatt a tájékozódás így nehezebb volt, mint jó körülmények között, de végzetes hibát azért nem sikerült elkövetni (eltévedni). Mäntsälä közelébemn aztán volt néhány átesés gyakorlása illetve kényszerleszállás gyakorlása, utána pedig visszatértünk Malmi közelébe, ahol leszállásokat kellet végrehajtsak.

A vizsga sikerrel zárult, így a régóta halasztódott dolog ezennel el lett végezve, és mostmár valóban nevezhetem magam pilótának :-)

Bár a konkrét PPL pilótaengedély még vagy 2 hét, amíg a kezembe lesz, és addig még a légiforgalmi hatóság is megsarcol (kiállítási költség).

Téli repülés   (Repülő)   
Ma hosszú megszakítás után ismét voltam repülni. Ez azért is volt érdekes, mert ez volt az első téli repülés. Előtte kicsit aggódtam miatta, de végső soron nem volt annyira vészes. Bár a nagy fehérség azért zavaró, nehezebb tájékozódni.

A saját oktatóm éppen valami bogyókat szed orvosi utasításra, így nem repülhet. Eredetileg vele kellett volna repülnöm még a vizsga előtt (ami vasárnap lesz, remélem, mindjárt leírom mi baj lehet). De aztán ez mégsem jött össze, így a repülőklub oktatásért felelős oktatója, egy idősebb úr vett szárnyai alá. Végül is elég jól ment minden (én azért nem vagyok elégedett a teljesítményemmel, mehetett volna jobban is), de azt mondta végül, hogy szerinte nem lesz gond a vizsgával.

Ami mégis gond lehet, hogy szegény gépnek éppen 100 órás szervíze kéne legyen, mert beteltek az órai. És ha túl sokat repülnek vele a hétvégén, mielőtt én vizsgázom (márpedig foglalás van rá) akkor gond lehet, mert egyszerűen szabálytalan útnak indulni vele. Hétvégén pedig biztosan nem szervízelik :-( Úgyhogy lehet mégsem sikerül vizsgázni, mégha minden más össze is jön. Azért remélem a legjobbakat.

A hétvégém szombatját elrontom kis túlórával, a projekt menedzserünk szervezett megint ilyen összenépi szombati munkát. Úgyhogy most még néhány óra munka, kis alvás és ismét munka :-) (meg hát izé, még a kettő között kis kaja és persze WoW :-)

Rules of the air   (Repülő)   
Alább néhány légi szabály. Úgy viccesen. Aki nem tud angolul, attól elnézést. A forrás ismeretlen.

Rules Of The Air

1. Every takeoff is optional. Every landing is mandatory.

2. If you push the stick forward, the houses get bigger. If you pull the stick back, they get smaller. That is, unless you keep pulling the stick all the way back, then they get bigger again.

3. Flying isn't dangerous. Crashing is what's dangerous.

4. It's always better to be down here wishing you were up there than up there wishing you were down here.

5. The ONLY time you have too much fuel is when you're on fire.

6. The propeller is just a big fan in front of the plane used to keep the pilot cool. When it stops, you can actually watch the pilot start sweating.

7. When in doubt, hold on to your altitude. No one has ever collided with the sky.

8. A 'good' landing is one from which you can walk away. A 'great' landing is one after which they can use the plane again.

9. Learn from the mistakes of others. You won't live long enough to make all of them yourself.

10. You know you've landed with the wheels up if it takes full power to taxi to the ramp.

11. The probability of survival is inversely proportional to the angle of arrival. Large angle of arrival, small probability of survival and vice versa.

12. Never let an aircraft take you somewhere your brain didn't get to five minutes earlier.

13. Stay out of clouds. The silver lining everyone keeps talking about might be another airplane going in the opposite direction. Reliable sources also report that mountains have been known to hide out in clouds.

14. Always try to keep the number of landings you make equal to the number of take offs you've made.

15. There are three simple rules for making a smooth landing. Unfortunately no one knows what they are.

16. You start with a bag full of luck and an empty bag of experience. The trick is to fill the bag of experience before you empty the bag of luck.

17. Helicopters can't fly; they're just so ugly the earth repels them.

18. If all you can see out of the window is ground that's going round and round and all you can hear is commotion coming from the passenger compartment, things are not at all as they should be.

19. In the ongoing battle between objects made of aluminum going hundreds of miles per hour and the ground going zero miles per hour, the ground has yet to lose.

20. Good judgment comes from experience. Unfortunately, the experience usually comes from bad judgment.

21. It's always a good idea to keep the pointy end going forward as much as possible.

22. Keep looking around. There's always something you've missed.

23. Remember, gravity is not just a good idea. It's the law. And it's not subject to repeal.

24. The three most useless things to a pilot are the altitude above you, runway behind you, and a tenth of a second ago.

CAVOK   (Repülő)   
Pénteken volt először ismét CAVOK idő (ami azt jelenti, hogy gyönyörű szép repülésre alkalmas idő, kék ég, meg minden ... legalábbis jelenleg ezt jelenti, hivatalosan ennél kevesebb is elég ahhoz, hogy CAVOK legyen, de ezzel most senkit nem akarok terhelni :P). Bár a nappal rövid, éppen el lehetne menni repülni. Gondoltam is rá, hogy gyakorlásképpen mehetnék egy-két kört az oktatómmal, de valakiknek sikerült elhányni a repülő naplóját és kulcsát. Nem szeretnék az illető helyében lenni, mivel több hónapja most van 3. napja a legszebb idő, és nem lehet repülni miatta.

Másrészt persze mindenki egyből lefoglalta a gépet, szóval aligha lehetne rá helyet kapni most.

A vizsgám a jövő évre fog csúszni, ennek legfőbb oka, hogy a vizsgáztató hogyan ér rá. Mert ma is hiába van jó idő, rövid határidővel nem lehet vizsgáztatót keríteni :-( Meg ugye mostanáig nem is volt éppen olyan jó idő, hogy egyáltalán lehetőség lett volna levizsgázni.

De végül is ezt már korábban is tudtam, hogy a tél itt Finnországban annyira nem alkalmas PPL repülésre feltétlenül. De majd tavasszal és nyáron pótolni kell :-)

Utolsó iskolarepülés   (Repülő)   
Tegnap sorkerült az utolsó iskolarepülésemre az oktatómmal. Mégegyszer gyakoroltuk a vizsgán szóbajöhető mindenféle gyakorlatot. Ha minden jól megy, jövő héten a vizsgára is sorkerül (jelenleg nem megy jól, az időjárás csúnyákat jelez előre).

Repülés ködben   (Repülő)   
Valaki keresett Google-val arra, hogy köd miatt elmaradt repülés, és így talált erre az oldalra. Köd miatt kereskedelmi repülőjáratokat nem igen törölnek, mivel őket ez nem nagyon zavarja. Ezzel kapcsolatban a minap találtam egy jópofa YouTube videót:

Videó

Szerintem egyedül akkor maradhat el repülés miatta, ha a célreptér nincs felszerelve megfelelő ILS rendszerrel (műszeres leszállást segítő rendszer). Ha általában beszélünk repülőkről akkor a köd az olyan gépeket zavarja, amik nincsenek engedélyezve műszeres repülésre - illetve ha a pilótának nincs ilyen képesítése (nagygép esetén lehetetlen :)).

Repülés Lahtiba - egyedül   (Repülő)   
Tegnap végre sor került első önálló útirepülésemre. Már hosszasan húzódott a dolog, és úgy nézett ki, lehet, hogy tegnap sem sikerül majd megcsinálni a romló időjárás miatt, de aztán változott a helyzet.

Reggel kimentem a reptérre (szabadnapot vettem ki), szép idő volt reggel, de mire kiértem megjelentek a felhők, és hamarosan beborult, alacsony felhőzet, rossz láthatóság. Mindezt annak ellenére, hogy a repülésmeteorológia is és a normális időjárásjelentés is szép időt mondott. Aztán reggel megváltoztak a jóslatok, egész nap alacsony felhők, borult idő. Így aztán némi téblábolás után hazajöttem, majd be a munkahelyemre (hogy ne kapjak annyi mínuszt). De mire beértem, már sütött a nap, és csak egy-két felhő volt az égen, ebéd utánra pedig az összes felhő eltűnt. Hát ennyit a meteorológusokról :-P

Úgyhogy megnéztem, felszabadult-e a gép délutánra (eredetileg valaki lefoglalta), és miután szabad volt, és az idő is jó volt, rövidre szabva a munkanapomat indultam haza, aztán kocsival Malmiba. Immár harmadjára is kiszámoltam a szeleket és irányokat az úthoz (eddig 2x halasztódott el), és aztán indulni kellett. Amíg a kifutópályára gurultam azt hiszem tetemes mennyiségű vizet veszthettem izzadság formájában (enyhén ideges voltam :-), de felszállás után ez elmúlt - úgy mond nem volt rá időm többé - meg persze utólag belegondolva nem is volt mi miatt izgulni. ;-)

Az idő jó volt, messzire lehetett látni, nem is nagyon hánykolódott a gép. Hyvinkään keresztül repültem, ahol egy alacsony megközelítést végeztem, majd tovább Lahti felé. Itt egy picit letértem az útról, de azért eltévedésről szó sem volt, hamarosan meglett a lahtii reptér, ahol leszálltam, és tankolni kellett. Meg persze felhívni az oktatómat, aki ekkorra már halálra izgulta magát, hogy miért nem telefonálok neki :-)

Háromnegyed órát töltöttem összesen Lahtiban és már indultam is vissza Malmiba. Felszállás után rádión kellett (volna) jelentenem a felszállási időt a Tampere radarnak, mivel Lahtiban nincs légiforgalmi irányítás, de itt pici rádiózavarom volt. Ezek voltak azt hiszem az egész út "legizgalmasabb" percei, amikor próbáltam kideríteni mi a baj, miért nem hallom magamat. (Nem emlékszem ezt írtam-e már, hogy repülőben mindenki hallja saját magát is, amikor beszél. Kezdetben ez furcsa, de mostmár meg sem hallom - illetve a hiánya az, ami felkelti a figyelmemet). Próbáltam másik headset-et, néztem be van-e minden dugva, és már-már azon morfondíroztam, hogy betekerem a rádiózavart jelentő kódot a transponderbe, de aztán megkerült a ludas: egy kis kapcsoló kikapcsolt állapotban volt. Hogy én kapcsoltam-e ki, fogalmam sincs, én ugyanis nem emlékszem rá, hogy bármikor is hozzányúltam volna. De a lényeg, hogy ezután már hallottam magamat :-)

Gyors "radio-check" a radarral, hogy valóban működök-e - minden ok. Innentől pedig tovább Malmi felé. A kis zavar felderítése közben is persze kb jó irányba meg magasságba kellett menni, figyelve esetleges más forgalomra, de azt hiszem ez is kb jól sikerült (az útról persze kicsit letértem, de azért nem volt nehéz visszatalálni rá). Aztán közel 40 perccel később landoltam Malmiban.

Ha minden igaz, már csak egy repülés van hátra a vizsgámig. És nagyon élveztem az egyedül repülést: leszámítva a Malmiból indulást izgulni sem sikerült miatta túlzottan. Bár több ponton is érzem, hogy még gyakorolni is kell, de akkor is jó élmény és jó gyakorlat volt :-)

No flying today   (Repülő)   
Mégsem sikerült ma repülni, mert bár Helsinkiben gyönyörű idő volt, kicsit északabbra falba lehetett ütközni - alacsony felhők, köd, rossz láthatóság. Így aztán el sem indultam. Helyette aludtam délután 3 és fél órát, amit nem tudom hogyan sikerült összehozni (elvileg nem vagyok fáradt).

Közben az oktatóm kiderítette, hogy nagyon jól állok, tulajdonképpen két repülés hiányzik a vizsgáig, csak hát ugye ma sem lett az egyikből semmi, és legközelebb talán pénteken megyek repülni, ha az idő engedi. A gépek le vannak foglalva, az idő nem mindig jó, úgyhogy a helyzet nem fényes.

Navigálás, hánykolódás   (Repülő)   
Tegnap egy hetes szünet után ismét repülni voltunk - navigálás gyakorlat. Az idővel tulajdonképpen semmi baj nem volt, ha leszámítjuk a nagy szelet. Így aztán végig elég rázós utunk volt, néhány helyen olyan mértékű volt a turbulencia, hogy az ülés egyszerűen "kiugrott" alólunk. Épp azt beszéltük az oktatómmal, ha ez az első repülésem lenne, akkor valószínűleg 1) telehánytam volna az összes fedélzeten lévő zacskót, és 2) ez lett volna az utolsó repülésem is, mert befejeztem volna a tanulást :)

Szerencsére ilyesmi nem történt :)

Mivel itt Helsinkiben most kicsit nagyobb a szigor, ezért voltak dolgok amiket másképp kellett csinálni. Kaptunk transponder azonosítót, és kétoldalú rádiókapcsolat kellett a nem irányított légterekben is. Mindezt azért, mert itt van ez az ASEM gyűlés, ahol ázsiai és európai vezetők találkoznak. Gondolom félnek hogy valami félőrült repülőket vezet a konferenciaközpontba vagy hasonló :-)

Először Lahtiba repültünk, menet közben Hyvinkää repterén csináltunk néhány touch-and-go leszállást. Lahtinál esett az eső, és romlott a látás, de azért sikerült megtalálni a repteret, és leszállni. Itt aztán telefonon kellett reptervet leadni (mivel irányítás nincs Lahtiban). Az oktatóm javaslatára (és a "biztonsági intézkedések fokozása" érdekében ;-) ) angolul adtam le a reptervet.

Lahtiból aztán Uttiba ruccantunk át, ezen a szakaszon olyan hátszélünk lett, hogy Boeing sebességet vett fel a kis Cessna :-) Uttiban megint néhány touch-and-go volt a műsörszám (amit egy ott unatkozó és köröző katonai helikopter nézett végig), ami után indultunk is vissza Malmiba. Itt aztán útközben az irányítás elkezdett minket hívogatni kétségbeesetten, de hiába válaszoltunk neki a rádión, úgy tűnt ő nem hall minket. Néhány perc után aztán egy másik frekvencián és másik irányítónál jelentkeztünk, itt már nem volt gond. (az ASEM gyűlés miatt kell a kétoldalú rádiókapcsolat Helsinki környékén, gondolom ezért hívogattak kétségbeesetten).

Az oktatóm hihetetlen repüléselvonási tünetekben szenvedhet, mivel a Malmiba történő leszállást mindenáron el akarta "lopni" tőlem, de nem hagytam. Mivel nagy volt a szél, ráadásul oldalról, és még változó erejű is, ez nagyon jó gyakorlási lehetőséget kínált nekem, és nem volt probléma, sikerült leszállni egyedül.

Menet közben is meglepően jól sikerült tartani például a magasságot. Ezúttal egyszersem szólt rám az oktatóm, hogy nem tartom pontosan. Ez egyrészt nagyon jól dolog, és örülök neki, másrészt viszont fogalmam sincs mitől javult meg ez a képességem ilyen hirtelen. Állítólag már navigálni is jól tudok (ezúttal csak térképpel mentem, sem rádiónavigáció nem volt, sem csalás GPSel :) )

Instrument flying   (Repülő)   
Ismét új dolog került a repülésoktatásomba: műszeres repülés. Persze csak az alapok, amik a PPL szinthez kellenek, de akkor is valami egészen új. A dolog úgy működik, hogy kapok egy szemüveget, ami kitakar mindent, kivéve a műszereket.

Amikor ezt felrakom, onnantól kezdve fogalmam sincs, hogy éppen merre járunk, vagy mi van odakinn, mert csak a műszereket látom (persze ha jól fordítanám a fejem, tudnék csalni, de hát éppen az a lényeg, hogy hogyan boldogulnék, ha például belerepülök egy felhőbe).

Egészen más érzés így repülni. Egyrészt nem "látszik" egyből, hogy hogyan áll a repülő, hogy éppen hogyan is kellene stabilizálni a helyzetet. Ugyanis a több műszert egyszerre nézni nem lehet, így folyamatosan váltogatni kell, éppen mit nézek. És egyetlen műszer alapján nem igazán lehet stabilizálni a gépet. Igy aztán folyamatosan korrigálni kell, hogy jó irányba haladjunk, jó sebességgel és jó magassággal. És az egészet még megbolondítja az, hogy közben ám a többi érzékszervem mindenféle "hamis" ingerekkel bombáz, mintha éppen süllyednénk, pedig nem is tesszük, stb. A gyakorlás lényege, hogy megbízzak a műszerekben.

Az elején elég borzalmasan ment a dolog, mostmár olyan "so-ső. Hiába tudnék jól repülni normálisan, műszeresen sokkal nehezebb, mivel minden korrekciót és manővert óvatosan kell végrehajtani. Tegnap éppen a magasság-irány-sebesség hármast próbáltam kordában tartani az oktatóm által adott új paramétereknek megfelelően - ekkor már eléggé nagy volt a "megterhelésem" - amikor még közölte, hogy akkor VOR radialokat is legyek kedves kimérni. Ez aztán már túl sok volt, és mindent egyszerre nem is sikerült rendesen végrehajtani. De ettől függetlenül nagyon élveztem a dolgot. :-)

Ma pedig kissé beteg érzésem van, mintha valami nátha vagy hasonló aljasság készülne kitörni rajtam. Ennek a projektvezetőnk is borzalmasan "örül", mivel éppen kritikus időszakba került a projektünk, úgyhogy nem lenne jó, ha otthon pihengetnék (holnap fogjuk telepíteni a tényleges használati környezetébe az alkalmazást).

Malmi - Tampere - (Turku) - Malmi   (Repülő)   
Ma munka után hosszabb repülésre indultunk (a munkám amúgy elfogyott délután - a projekt vezetőm nagy rémületére. Így a délutánt végül is kis tanulással töltöttem). Az időjárás kicsit bizonytalan volt, de aztán végül csak kibírta valahogy (bár épp a legvégére kezdett elromalni).

Az indulás Malmiból volt, első körben Tamperebe mentünk (ahol 10 perccel sikerült elkerülni a Ryanair járatát :-). Itt aztán újra lekértük a friss időjárást, kitöltöttük az új reptervet, majd nekem kellett ismét szeleket meg sebességeket számolni. Utána pedig indultunk is vissza Malmiba, ám Turkun keresztül (ahol touch-and-go -t csináltunk).

Megint volt kis eső, meg felhő (ami miatt süllyedni is kellett). Aztán mire visszaértünk Helsinkibe, már kezdett sötétedni - egyrészt a nap is lement, másrészt meg sok volt a felhő. A torony az orrunk előtt zárt be, de a légiirányító nagyon rendes volt: bár 10 perccel zárás után jöttünk, még felkapcsolta nekünk a kifutópálya világítást (csak utólag derült ki, hogy ő volt az, de akkor is jó volt) - most láttam először leszállást élőben kivilágított pályára, ami persze megintcsak semmi extra, de azért meg kell hagyni, hogy jól néz ki ;-)

Tartu, Észtország   (Repülő)   
Ma hosszú repülős túrára indultunk reggel. A cél ugyanis Észtország volt, Tartu városa. Reggel időjárást kellett nézni, hogy kitart-e egész nap a jóidő (úgy nézett ki kitart, aztán mégsem tette, lásd lentebb :). A reptéren aztán üzemanyag ellenőrzés, megrendeltem a határőröket (útlevéllenőrzéshez), kinyomtattam mindent a briefingben, ami kellhet az úton, aztán lassan befutott az oktatóm is, és leadtuk a reptervet.

Aztán 10 óra körül nekivágtunk az útnak, miután túlestünk az útlevélellenőrzésen. Nem csak navigálnom kellett ma, hanem több minden mást is csinálni. Például ma repültem először ezzel a géppel (Cessna 172), de mivel ezzel jobban lehet útvonalat repülni, ezért választottuk (meg amúgy is meg kell vele tanuljak repülni). Aztán kommunikálnom kellett a Helsinki Approach irányítással. Ez persze repülős szemszögből semmi extra, de én még eddig sosem tettem, és mivel ezzel az irányítóval már "igazi" nagygépek is beszélnek, kicsit komolyabbnak éreztem én is :-)

Aztán át a tengeren - ez talán a legkellemetlenebb része a kisgépes repülésnek. Egyrészt nehéz tájékozódni a nyílt vízen, másrészt pedig motorbaj esetén nem sok hely van (-> semmi) ahová kényszerleszállást lehet végrehajtani. Volt is nálunk mentőmellény :-)

Aztán jött Észtország, és lehetett folytatni a navigálást (az oktatóm persze végig "csalt", két GPSel követte az útvonalat, de nekem térkép alapján kell repülni egyenlőre). Dél körül érkeztünk Tartu-ba, vagyis a reptérre, ahol kiderült, hogy mivel épp repülési napok vannak, ezért nem kell leszállási díjat fizetni. Úgyhogy ezt olcsón megúsztuk.

Kis járkálás a városban (ahová taxival mentünk be, mert jó messze van a reptértől), óváros nézés, ebéd, fagyi, és máris délután lett, ideje visszaindulni. Az égen közben viharfelhők és esőfelhők gyülekeztek, és kezdett kicsit bajos lenni, hogy vissza tudunk-e menni. A város közepén találtam egy nyilvános Wi-Fi pontot, úgyhogy gyorsan meglestük az időjárást is, és kiderült, hogy talán haza tudunk majd jönni.

A reptéren aztán ismét számolgatás-tervezés-útvonaltervleadás történt, és már készek is voltunk indulni. A vámos néni csak legyintett, amikor megint be akartuk mutatni az útleveleket :-) Aztán fel az égre és irány haza.

A láthatóság bizony nem volt túl jó, és egy helyen kb 5 percen át olyan sűrűn esett az eső, hogy egyedül nem repülhettem volna át rajta (annyira leromlott a látótávolság, hogy akár a tanulóengedélyem, akár leendő PPL engedélyem nem elég hozzá). De mivel az oktatómmal repülhetek ilyen időben is, így mentem tovább, mivel ő azt mondta :-)

De nemsokára kijutottunk belőle, és sikerült az irányt is tartani. És már jött is megint a tenger, aztán pedig Finnország, Malmi és a vámosok. A gépet még a helyére kellett gurítani, és utána irány haza. Na ez volt a mai program :-)

Reggeli köd   (Repülő)   
A reggeli repülés köd miatt elmaradt :-( Már tegnap este is borzalmas rossz látási viszonyokat jósolt reggelre a repülésmeteorológia, úgyhogy úgy döntöttünk, inkább alszunk. Reggel aztán megnézve a viszonyokat a döntés jogosnak tűnt, alig néhány száz láb (néhol kevesebb mint 100 méter) volt a látótávolság. Holnap újra megpróbáljuk.

Repülős utazás Lappeenrantába   (Repülő)   
Tegnap (pénteken) sor került az első olyan repülésre, amikor másik reptér volt a célállomás. Az úticél Lappenranta, kelet Finnországban, elég közel az orosz határhoz. Állítólag a túloldalról jönnek is rengetegen vásárolni. Meg amiből most sok van errefelé, az a füst, ami szintén Oroszországból érkezik, ahol sok sok erdőtűz van. A szél pedig keletről fúj, így a múlt héten időnként még Helsinkiben is nagy füst volt.

Na de a repülésre térve. Mivel ezeknek a repüléseknek éppen a navigáció a lényege, ezért az elkészülést már korábban elkezdtem, az útvonal megtervezésével (ez volt csütörtökön). Pénteken aztán a repülés előtt a feladat az volt, hogy az előrejelzett szelek alapján kiszámoljam, mennyi az egyes útszakaszokra a szélkorrekciós irány, és hova mikor fogunk érni.

Ezt a tervezős dolgot ugyan manapság már lehet mindenféle számító/szamológépekkel könnyíteni, de amíg a legelső engedélyemet (PPL) szerzem meg, addig mindent kézzel kell csinálni (az összes számolást flight computerrel elvégezni, amiről talán már írtam - semmi elektronikus bigyóra nem kell gondolni, hanem egymáson forgó műanyag lapok, amivel mindenfélét lehet számolgatni, ami repüléshez/repülés közben kell).

Maga a repülés nem indult túl biztatóan, mivel telefonáltak, hogy a gépnek valószínűleg le van merülve az akkuja. Végül aztán valahonnan sikerült keríteni egy akkutöltőt, feltölteni, és beindítani, és nagyjából egy óra késéssel neki is tudtunk vágni az útnak. Persze kérdés volt, hogy mitől merült le az akku, mert mi van, ha majd reggel nem tudjuk beindítani (a terv az volt, hogy Lappeenrantában alszunk). De végül is nekivágtunk, és lehetett navigálni.

Az előre számított pontokat elég jól sikerült elérni, az egész útra összesen 2 perc csúszás lett, bár a végén kicsit letértünk az útvonalról. Mivel senki sem repült, forgolódás helyett straight-in repültünk a pályára - és mivel ez nagyobb repülőtér, volt ILS is (Instrument Landing System, amivel lehet pontos leszállást csinálni akár rossz időben is). Úgyhogy megtörtént első ILS megközelítésem is - bár elvileg az én szintemen csak ILS-re (műszerre) hagyatkozva nem lehet repülni, az idő jó volt, a pálya látszott, és ILSel tényleg a pályára érkezünk :-)

Lappeenrantaban aztán leparkoltunk, és az oktatóm ismerősei szedtek össze minket a reptérről: egy nyugdíjba vonult Finnair-es kapitány és felesége. A szállás is náluk volt megszervezve. Én viszonylag korán lefeküdtem (már hajnali fél kettő körül) de az oktatóm még elment bulizni - végül is én vezetek hazafelé is, volt az indok :-). Azért nem kell borzalmasra gondolni, nem inni ment, csak valami ismerőseivel táncikálni :-)

Ma reggel aztán amikor indítani akartuk a repülőt, nem indult. Battery dead. Úgyhogy az oktatóm megpróbálta kézzel beindítani - ami meglepő módon sikerült is. Elvileg ez egy veszélyes manőver, és csak nagyon gondosan lehet csinálni - sokan félnek is megtenni. Odagurultunk a benzinkúthoz, majd járattuk a motort egy ideig, hogy töltsön az akku. Aztán pedig nagy hibát követtünk el: a tankolás miatt kikapcsoltuk a motort. A tankolás még jól is ment, de utána nem akart elindulni. Sehogy sem.

Hosszú órákon át próbálkoztunk - jött segítség is, a helyi klub próbálta másik akkuval, szakszerűbb propeller pörgetéssel beindítani, mindhiába. Éppen ott tartottunk, hogy akkor marad a vonat, vagy keresünk valakit, aki hazavisz repülővel, amikor aztán 4 órás késéssel egy amolyan "na még egy utolsó próbálkozás" alkalmával beindult. Na innentől kezdve már le sem állítottuk, amig vissza nem értünk Malmira (az útitervem ezúttal 1 perc csúszással lett végrehajtva, amire az oktatóm annyit mondott, hogy megengedhetetlenül pontatlan :-D ).

Most aztán ez a gép a földön marad, amig meg nem vizsgálják, mi baja van, mert lehet, hogy nem csak az akkuval van probléma. Jövő hétvégére sikerült lefoglalni a klub egy másik gépét, és bár még konkrét terv nincs, valószínűleg Észtországot kellene közelebbről szemügyre venni. De ez a program még alakulóban van.

És még mindig több repülés   (Repülő)   
Az elmúlt napok mindegyikén megintcsak sikerült röpdösni. Pénteken oktatóval, kényszerleszállást gyakoroltunk, szombaton, szintén oktatóval, megint kényszerleszállás gyakorlás illetve meredek fordulók (steep turn) gyakorlás (ez két alkalom volt), vasárnap pedig megint egyedülrepülés következett.

Ezúttal azonban nem a reptér körül, hanem kicsit távolabbra kellett kimenni. Bár már repültem egyedül, és már terepre is az oktatóval, azért ez megint kicsit izgulós dolonak nézett ki. Igy vasárnap délután eléggé ideges voltam megint, amikor pedig mentem ki a reptérre, majdnem végig autópilótával vezettem a kocsit, mert nem tudtam a vezetésre összpontosítani :-)

De aztán csak felszálltam, és elhagytam a közelkörzetet, és repültem. És jó volt. Nagyon jó. Igazából a korábbi egyedülrepüléshez képest sokkal inkább éreztem, hogy egyedül repülök. Ott volt a repülő meg én, és nem volt oktató, aki figyelje mit csinálok. Lenn meg a táj, ami errefelé azért nem csúnya - tavak, erdők, mezők, tengerpart. Első alkalommal csak kicsit körözni kellett, majd vissza a reptérre. Második alkalommal (még mindíg vasárnap) pedig kis lassúrepülés meg meredek fordulók gyakorlása - szintén egyedül.

Aztán tegnap - hétfőn - is volt repülés. Talán a fáradság miatt lehetett, de most először nem teljesítettem az eltervezett "távot", és csak egy alkalomnyi körözés volt a reptér körül. Úgy éreztem nem vagyok képes többre, így a második alkalmat inkább lemondtam. Azt hiszem mostmár kell egy kis szünet, bár csak egynapos, mert holnap spot-landinget kellene gyakoroljak. De ha a holnapi 2 repülést is teljesítem sikeresen, akkor onnantól indul az igazi móka, amikor már másik repülőtérre megyünk, navigálni kell meg útvonalat tervezni.

Még több repülés   (Repülő)   
Szerdán-csütörtökön még több repülésre került sor. Először szerdán 2x repültem megint iskolaköröset, ezúttal olyan leszállópályára (EFHF - Helsinki Malmi 09) amire előzőleg még sosem érkeztem, sem egyedül, sem oktatóval. De hát lassan már ideje is hozzászokni, hogy mindenféle más pályára érkezzem.

Aztán csütörtök "hajnalban" (6:50-re reptérre kellett érni) indultunk el ilyen tájékozódási repülés gyakorlásra. Ez volt az első alkalom, amikor igazából terepen repültünk. Megnéztük Kirkkonummi városát (meg az oktatóm egy másik diákjának a szüleinek a házát, ami fölött az oktatóm ébresztő jellegő alacsony magasságú körözést hajtott végre :-), majd az én egyik munkatársam most épülő háza következett. Az oktatóm elmondta a "nagy titkot": a terep repülések lényege az ismerősök házainak megkeresése meg megnézése :-)

Utána még elrepültünk Nummelába, ami egy kis hely Helsinkitől nyugatra, ahol van egy reptér. Itt csináltunk néhány touch-and-go-t (vagyis leszálltunk és utána egyből fel, ha valaki még mindig nem tudná ;-) Ezek után pedig indultunk is vissza Malmiba. Igy aztán a reggeli elfoglaltság után a szokásosnál később értem be dolgozni.

First solo flight   (Repülő)   
Ezen is sikerült túlesni. Az első egyedül repülésemen, vagyis solo flight-on. Az igazat megvallva már két egyedül repülésen is túlvagyok, mivel tegnap egyből 2x is voltam repülni.

Az első sokkal rosszabbul sikerült, mint a második, de ennek az oka, hogy halálra izgultam magam miatta. Persze ok nélkül, mint ahogy az oktatóm is mondta - hiszen nem engedett volna egyedül repülni, ha nem látja, hogy meg tudom csinálni. Az első körben annyira ideges voltam, hogy elfelejtettem, kaptam-e leszállási engedélyt, és utána kellett kérdezni a toronytól, hogy tényleg kaptam-e (ezen állítólag jókat derültek, mivel az oktatóm is a toronyból figyelte az eseményeket egy távcsővel :-) ). A felszállási időt is sikerült elfelejtenem felírni még az elején, ezt a repülés végén kellett újrakérdezni.

Viszont sokat segített, hogy a repülés elején engedélykérésnél "megvallottam" a toronynak, hogy első solo repülésről van szó, így aztán tudott segíteni nekem (pl. mögém soroltatott valakit, aki esetleg előttem is mehetett volna), ez azt hiszem sokat segített.

Aztán az első repülés után annak tiszteletére látogatást tettem a repülőtéri szökőkútban. :-)

Merülés előtt Merülés előtt Merülés előtt Merülés előtt

Ez az ősi hagyomány az első önálló repülés után újraéledőben van a repülőtéren :-)

Ezután zuhany, átöltözés majd várakozás következett a második repülésre. Második alkalommal felszálltam, mentem egy kört, touch-and-go, és minden szépen simán ment. Csodálkoztam is kicsit, hogy valami nem stimmel, mert túl jól megy a dolog (első alkalommal mindenféle marhaságot csináltam leszállásnál: pattogott a gép, föld-hatásba került és lebegett a pálya fölött, döccenve ért földet, stb :-) ). Aztán az oktatóm utólag mondta, hogy második alkalommal már mindenkinek sokkal jobban megy, mivel már nem izgulja agyon magát, és utólag belegondolva valószínűleg pont így is van ez a dolog.

Egyedül repülni   (Repülő)   
A hétvégi pihenés után ma délután ismét repülni kell majd, és ezúttal egyedül. Az oktatóm berak a gépbe, aztán go. Azt hiszem egy kicsit izgulok is emiatt. Szerencsére a hétvégén mégsem sikerült lebetegedni, így aztán e tekintetben nem lesz gond a repüléssel.

Addig viszont, amíg eljön a repülés ideje, dolgozni kéne valamit, csak tudnék rá koncentrálni legalább egy kicsit is :-)

Checkride   (Repülő)   
Túlestem az ellenőrző repülésemen (ez tehát még nem a végső vizsga volt, csak egy ilyen közbülső ellenőrzés). Az oktató aki velem repült utána ismertette a hibáimat, de végül is OKval átengedett. Ezek szerint tudok biztonságosan repülni, egyedül, bár néhány dolgot még gyakorolni kell.

A hétvégén sajnos több repülés nem lesz, mivel a saját oktatóm nem ér rá, majd csak jövő héten. Holnap viszont érkeznek szüleim (az otthonhagyott cuccaimmal együtt), Tallinnból, ahol a mai éjszakát töltik.

Tegnap egyébként Czabyékkel mentünk el egy Serena nevű vízi parkba (csúszdák, medencék, saunák, stb). Talán ott kapott el valami, de ma éreztem a fejemben, hogy valami nincs rendben (olyan nehéz érzet volt a fejemben - bár arra gondoltam hátha csak a repülés miatt izgulok :-), úgyhogy remélem nem leszek beteg. Az ugyanis visszavethet a repülésben :-)

Repülős vizsga   (Repülő)   
Az előbb beszéltem a repülésoktatómmal, miszerint nem szombaton, hanem már pénteken jön az első ellenőrző repülés (másik oktatóval). Így vele (a saját oktatómmal) már nem is lesz egyetlen gyakorlórepülés sem. A kérdésre, hogy szerinte készen vagyok-e erre, azt mondta igen. Ez végül is számomra biztató és jó, de úgy érzem bár még jó néhány nap hátravan addig, máris ideges vagyok a dolog miatt. Főleg, hogy így lehet már szombaton egyedül kell repüljek. Wheeee :-)

Sok repülés, leszállás meg egy kis tűz felülről nézve   (Repülő)   
Pénteken és szombaton is dupla repülőóráim voltak, és végre kezdenek a leszállások is jól menni. Igaz, hogy nem volt túl nagy szél, ami könnyűvé tette a dolgot. Talán jobb lett volna fordítva gyakorolni, először kiseb szélben, és utána nagyobb oldalszélben.

Pénteken nem volt semmi különös a leszállásokban, esetleg csak az, hogy az oktatóm egyik demonstráló repülésén közvetlenül finalen (a leszállás utolsó szakasza, amikor előttünk a kifutó) csinált ilyen oldal csúszást (slide slip) a magasság csökkentése érdekében. Amikor kinn gyakoroltunk Porvoo fölött, én is csináltam ezt, magasság gyors elvesztésére, de azért a repülés ezen utolsó szakaszában még nem csináltam, és pénteken bizony úgy hittem, hogy nekem még jó sokáig fog tartani, amig ilyesmit kimerek próbálni vagy megcsinálni jól.

Hát nem kellett sokáig várni, mert amikor szombaton a motor nélküli leszállásokat gyakoroltuk (spot landing), jó néhány alkalommal nekem is meg kellett csinálni az említett csúszós manővert, ami végül talán nem is volt annyira bonyolult vagy nehéz, mint amilyennek tűnt. És ezek mellett tegnap a leszállások is nagyon jól mentek, immár a végső "touchdown" fázis is (nem döccentünk akkorákat, sokkal simább volt). Úgyhogy mindezek fényében valószínűleg jövő szombaton lesz az első ilyen közbenső ellenőrző repülés, amikor nem a saját oktatómmal, hanem egy másik oktatóval megyek repülni, és ő nézi mit hogyan csinálok. Ha pedig azon is túlesek, akkor következik az első egyedül repülés. Huhh huhh.

Tűz felülről

Pénteken amúgy a repülésünket egy füstoszlop zavarta meg - valahol valami égett. A torony sem tudott róla semmit, így aztán elindultunk megnézni, mi az (ez amolyan "kötelesség"). Mire odaértünk már kiderült, hogy valami épület gyulladt ki, sőt már a túzoltók is éppen odaértek. Úgyhogy köröztünk fölötte kicsit, aztán visszatértünk leszállni. Akit érdekel képekben is, az megnézheti milyen is egy tűz felülről. (előre is elnézést, de bizonyos körülmények miatt az album kommentje egyenlőre finnül olvasható, de aki ezt itt elolvasta, annak semmi újat nem mond).

Helsinki-Vantaa meg kényszerleszállások gyakorlása   (Repülő)   
Az oktató gépem, OH-COX éppen 100 órás szervízen volt hétfő-kedden. Ráadásul amíg nem érkezik meg bele az új motor, addig 100 óránként hajtóműhosszabbítási időt kell bele kérni, és ezt nem tudják elvégezni Malmiban (ami ugye a kisebb reptér Helsinkiben, ahol az összes kisgépes repülés folyik). Ilyenkor Helsinki-Vantaara kell vinni, ahol elvégzik a megvizsgálást.

Helsinki-Vantaa a nagyobbik repülőtér - ide érkeznek az utasszállítók. És nem nagyon szeretik, ha kisgéppel megy oda valaki. Az év eleje óta már AVGASt sem árulnak, ezáltal is "kiszorítva" a kisgépeket. Persze ha muszáj menni, az más dolog.

Szóval az oktató gép tegnap délután itt volt, és valakinek vissza kellett repülnie vele Malmiba. Kérdeztek engem (és rajtam keresztül az oktatómat, mivel egyedül nem repülhetek még :-), hogy akarjuk-e csinálni, de az oktatóm nem nagyon ért rá. Igy aztán valaki másnak kellett repülnie vele. Viszont sikerült felkéreszkedni utasként a "járatra" ... elvégre nem gyakran esik meg, hogy egyrészt kisgéppel, másrészt előrefelé kilátással lehet repülőzni Vantaan. :-)

Nem volt nagy forgalom, de azért az egyik utasszállító személyzete így is nagyot nézhetett, amikor azt az utasítást kapták, hogy "várakozzanak, és majd a Cessna 150 mögött folytassák a taxizást". :-)

Csináltam néhány képet is, de repülőből főleg nagyobb szélben meg napsütésben és főleg mozgás közben fotózni nem is olyan egyszerű dolog. A képek egy része nem is sikerült túl jól, viszont ami sikerült, az megtekinthető itt.

Helsinki-Vantaa-ról Malmiba

Miután leszálltunk Malmiben, rövid ellenőrzés, üzemanyagmennyiség számolás következett. És utána kezdődött is a tanóra, oktatómmal. Kényszerleszállást gyakoroltuk - na persze nem teljesen végig, csak föld fölött 500 lábig. Mezőt kellett keresni, süllyedni hozzá és mindent, ami ehhez kapcsolódik.

Az óra végén a leszállást megintcsak nekem kellett megcsinálni. Mostmár egy picit talán jobban ment a dolog, bár a pálya közepét nem sikerült eltalálni most sem, de a pálya iránya már megvolt (fránya oldalszél) :-)

Repülés, meló, ilyenek   (Repülő)   
A pénteki repülés nem sikerült valami fényesen, talán a szél volt az oka, talán, hogy először csináltunk leszállást a 36-os pályára, mindenesetre a leszállások rosszabbul mentek mint korábban. A süllyedéssel nincs már baj, az igazából egyre jobban megy, de maga a végső leszállás, és a pályairányon maradás kicsit bajos, főleg oldalszélben (de hát szél nélkül meg túl könnyű lenne :-).

Most néhány nap pihenés lett beiktatva, legközelebb keddre van időpont foglalva a géphez (hétfőn karbantartják), meglátjuk, hogy fog menni akkor.

A hétvége pedig munkával telik, önként és dalolva vállaltam kis túlórát - dehát olyan jól fizet, és kell a pénz repülni :-)

Még több leszállás   (Repülő)   
Tegnap még több leszállásra került sor. És mostmár kezdenek egész jól menni, pedig tegnap még volt szél is (azért nem túl erős, olyan közepesnek nevezném), ráadásul néha a sebessége is változott (gusting, de fogalmam sincs hogy mondják magyarul :-). Még néhány alkalom, és remélem már jól fog menni.

Tegnap a "csúcsforgalmat" is gyakorolhattam, annyi gép körözött meg akart leszállni. Korábban azt mondtam az oktatómnak, egyszer elmehetnénk délelőtt repülni, hogy lássam milyen amikor sok gép van. Tegnap ugyan nem délelőtt volt, de forgalmi helyzet az azért volt :-) Úgyhogy a légiirányítás kiadta az utasítást, hogy kezdjek körözni egy helyben (360 fokos köröket leírva), várakozás céljából.

Következő gyakorlatunk pénteken lesz, hacsak addigra el nem éri a repülő az 50 órás karbantartási mérföldkövét, mely esetben várnom kell jövő hétig :-(

Repülés meg vizsga   (Repülő)   
Ma ismét repülésre került a sor, leszállásokat gyakoroltunk (iskolakör). Mostmár minden kezd jól menni, kivéve, hogy jó helyre és egyenesen tegyem le a gépet. Ettől függetlenül persze leszállunk, és jól, és nem zöttyenünk nagyot sem már. Úgyhogy végül is elkönyvelhető haladásnak :-) Holnap megint megyek, ha jó idő lesz és az oktatómnak sem jön közbe semmi.

Megjött a múlt heti vizsgaeredmény is. Mind a kilenc részvizsga sikerült, így mostmár a PPL elméleti vizsgám készvan. :-)

Leszállások   (Repülő)   
Tegnap végre sorkerült újra repülésre. Kétszer is nekivágtunk, az első óra ismétlés volt (mivel régen nem repültem), a második pedig iskolakörözés, vagyis csak a repülőtér körül repdestünk, felszáll - leszáll - felszáll - leszáll, stb.

A közelítés már jól megy, sőt, mostmár a rádiót is meghallom - ennek örültem is tegnap :-) Ami még gondot okoz, az maga a leszállás. Bár annyira nagy gondnak nem nevezném azért, mivel a gépet épségben le tudom rakni, csak nem sikerül mindig a kifutópálya közepét elkapni, és esetleg a szélei felé elmászkál a repülő. A cél az lenne, hogy a két főkerék között legyen a kifutó középvonalat. És persze időnként kicsit erősre sikerül a leszállás, sőt már pattantam is vissza vele :-)

De a most következő órák (ezen a héten szinte mindennap) pont azért vannak, hogy ezt a körözést és leszállást gyakoroljam. És ezáltal vészesen közeleg az első repülési teszt, amikor egy másik oktató ül be mellém, megnézni, hogy megy-e minden egyedül. Utána - ez már félelmetesen közel van, no meg maga a tény is elég félelmetesen hangzik most még - egyedül kell majd repüljek. :-)

Blue skies   (Repülő)   
Bár a címtől eltérően azért nem volt egész hétvégén 100%ig kék ég (mindig akadtak felhők), azért a repüléshez alkalmas volt az idő. Így aztán mind pénteken, szombaton és vasárnap is repülhettem. Pénteken a süllyedés volt terítéken, szombaton a fordulók, tegnap pedig a lassan repülés.

Pénteken a repülés után volt ilyen összejövetel, amiről írtam, a cég számlájára. Kaja, sauna, buborékfürdő és persze az innivalókat sem nekünk kellett vinni.

Szombaton tanfolyam volt egész nap, kommunikáció és miért repül a repülő. Délelőtt felmentünk az irányítótoronyba, onnan nézegettük a repülőket, meg a légiirányítók meséltek nekünk, hogyan történnek bizonyos dolgok. Az egész napi fejtágítás után pedig repülés következett.

Ekkor a tenger fölött alacsony felhők voltak, a felszíntől kezdve nagyjaból 500-700 lábig. Viszont a szárazföld fölé nem jöttek, csak a tengert borítottak be. Nagyon jól nézett ki, ahogy a partok mentén "hömpölygött" a nagy fehérség. Fölé repültünk és úgy köröztünk kicsit, közben meg drukkoltunk, hogy ne jöjjön a szárazföld fölé (mert akkor kereshettünk volna másik repteret, meg valami éjszakai szállást, olyan felhőben ugyanis nem repülhettünk volna).

Vasárnap légijog meg ismét miért repül a repülő kurzusok voltak, utána megint repülés. Bár elvileg 45 perceseket kellene repülni, mindig kicsit elnyúlnak, ez talán annak is köszönhető, hogy kicsit erőtlen a motorja a kis Cessnának, amivel megyünk, és ezért nem lehet vele túlságosan száguldozni.

Ma talán megint megyek repülni, és még a délután folyamán elválik.

Grounded   (Repülő)   
Szomorúan kell tudomásul vegyem, hogy repüléseim sorra lemondásra kerülnek a csúnya időjárás miatt. Ez különösen nem dob fel. A notebookomat is elvitték szervízbe. Ez sem túlságosan dob fel. És ugye az időjárás is pocsék (lásd fentebb). Ráadásul van csomó munka. Nem jó ez így.

Ja volt ez az opera hétfőn. A Sevillai borbélyt néztük meg. Tulajdonképpen nem volt rossz. Olyasmit hallottam, valakinek az opera vagy tetszik, vagy nem, és már az elején eldől. Azt hiszem nekem inkább a tetszik felé hajlik a dolog, de ez inkább a műfajra értendő, maga ez a darab talán nem volt a legizgalmasabb. De zeneileg/előadásilag érdekes volt hallani.

Tegnap meg oktatás volt megint, a Vista programozásáról okítottak minket (Windows Communication Foundation / Presentation Foundation / Workflow Foundation), ami különösen izgalmas volt, főleg, hogy végre egy ilyen összefoglaló jellegű bemutatót tartott nekünk róla a Microsoft.

Repülés again meg notebook trouble   (Repülő)   
Tegnap sikerült ismét röppenni egy rövidet. Tényleg elég rövid lett, mivel egyrészt idő is szűken volt (1 óra géphasználat volt foglalva), másrészt baromi nagy leszálló forgalom miatt vagy negyed órát várakoztunk a kifutún felszállási engedélyre. Éppen csak emelkedtünk néhányat, és már kellett is jönni vissza.

Ezúttal már jobban sikerült a légiforgalmi kommunikáció is, meg a felszállás is. A leszállás még mindig nem én általam lett elvégezve, de lassan közeleg az az idő is :-)

Közben otthon a notebookom grafikakártyájának valami baja lett, és a javítás kb 2 hetet vesz igénybe, amíg nem lesz gépem. Ennek csöppet sem örülök, azt hiszem több időt kell majd eltöltsek a cégnél .. nem feltétlenül munkával. De megint elmaradok a sorozatokkal, ráadásul a Prison Break-ből az utolsó rész jön jövő héten. Argh :-|

Felszállás   (Repülő)   
Ma sor került a következő repülőórámra. Ma már a korábbi 40 perc helyett 1 óra 5 percet töltöttünk levegőben.

Reggel 9 előtt valamivel indultam Malmira, ahol gyorsan begyűjtöttük az időjárásjelentést és NOTAMokat valamint aktív veszélyzónákat (amik igazából nem voltak), majd a gép ellenőrzése, papírok összeszedése és végül indulás volt hátra. Az oktatóm elmondta mit fogunk csinálni, hogy például nekem kell majd taxizni (gurulni a földön). Kérdeztem, hogy légiforgalmiirányítás mikor lesz, a válasz az volt, hogy akkor legyen az is most. Huhh.

Ezúttal az ellenörző listát (checklist) nekem kellett végigellenőrizni, valamint elindítani a repülő motorját. Utána pedig következett az a rész, amitől kicsit féltem: beszélni a guritóval (ground control). Engedélyt kértem iskolarepülésre Helsinkitől kelet felé, engedélyt megkaptuk, lehetett kezdeni gurulni. Kicsit részegesen ment a dolog, jobb-balra kanyarogva a taxiutakon - nem olyan egyszerű ez a dolog, mint ahogy látszik. Lassan aztán megérkeztünk a kifutópályához, itt újabb checklist olvasás következett.

Azt hittem innen az oktató fog felszállni, de csalódnom kellett. Bár kicsit korrigálta a pályaközépvonalára állásomat (mert a taxizás az nem nagyon ment még ugye), de aztán az egész felszállást nekem kellett megcsinálni.

500 láb körül aztán megjelent a turbulencia, eléggé rázogatott - a múltkori sima repülés túl egyszerű volt. Ezután egyenesen repülés, fordulás, lassan repülés, kis emelkedés volt a műsorszám, majd indultunk vissza Malmira. Időközben a szél még durvább lett 1500 láb alatt, úgyhogy rendesen rázkódott a gép, nehéz volt egyenesen tartani vagy a magasságot pontosan betartani. A kommunikáció itt már kicsit nehezebbre sikeredett, és el is rontottam (de ez szerencsére nem baj még most:), majdnem finalig (amikor egy vonalba fordulunk a pályával) nekem kellett vinni a gépet, utána az oktató rakta le a földre, ahol aztán ismét én taxizgattam vele kicsit.

Utána megbeszélés következett, hogy mit is csináltunk. Aztán ő elindult motorral hazafelé, én pedig a helyi repkellékboltba, hogy beszerezzek egy térdtáblát (kneeboard), ami nagyon fontos repülés közben. Itt aztán meglepetés volt, amikor munkahelyi szobatársam hívott mobilon, hogy a Malmi reptéren vagyok-e (jóhogy:) ... el is felejtettem, hogy ők meg legénybúcsút rendeztek egyik ismerősüknek, és ennek része volt kis kanyargás repülővel az égen. Az embereket ugyanis hajlamos megviselni a kisgépes repülés, főleg ha nem nagyon repült előtte valaki (tegnap az oktatóm egy olyan emberkét vitt el elsőt repülni, aki életében sosem repült, és bizony történt egy kis baleset odafent - a hányós zacskó mindig jó ötlet ;-).

Következő repülés szerdán ... can hardly wait :-)

Mikor lesz már jövőhét?   (Repülő)   
Kis kiegészítés a tegnap esti íráshoz. Bármit is írtam akkor, ma reggel úgy ébredtem, hogy menni akarok megint repülni. Még az idő is alkalmas hozzá. De sajnos várni kell jövőhétig :-|

Repülőgépvezetés   (Repülő)   
Ma délután hamarabb léptem le a munkahelyemről, mint szokás, és a Malmi repülőtér felé vettem az irányt, ahol a repülőoktatómmal találkoztam. Beszélgettünk kicsit általánosan repülésről, aztán felmentünk a briefing szobába, ahol összegyűjtöttük a szükséges dolgokat - felhők, időjárás, előrejelzés, szél, aktuális figyelmeztetések, tiltó zónák, stb, stb ... olyan dolgokat, amik repüléshez kellenek.

Ezután megkerestük a repülőnket, és külső vizsgálat következett, fények, üzemanyag, olaj, szárnyak. Végül aztán sikerült be is ülni. A tanuló gép amivel repülök egy Cessna 152 gép. Ez ilyen akrobatikus műveletekre is képes kétszemélyes tanulógép, bár remélem akrobatikát nem fogok majd csinálni, nekem már kisebb dolgoktól is háborog a gyomrom - és bizony ilyen kis géppel repülni egészen más, mint egy utasszállítóval. Minden apró széllökés, amiben egy Boeing csak úgy siklik, ezt a gépet vadul dobálja és rázza :-)

Engedélyt kértünk a toronytól tanulórepülésre, amit meg is kaptunk, és lehetett menni taxizni. Az oktatóm kezelte a rádiót meg a felszállás alatt ő kormányzott, aztán valamikor 600 láb körül közölte, hogy You have control ... vagyis innentől nekem kellett vele repülni.

Meglepően érzékeny egy ilyen masina, és többször is rámszólt az oktatóm, hogy ne markoljam olyan erősen szerencsétlen kormányt, hanem csak finom könnyed mozdulatokkal irányítsam :-) Ma szerencsére viszonylag szélcsendes idő volt, ami sokat könnyített a dolgokon, turbulenciában nem biztos, hogy ilyen vidám lett volna. Nem is végig én irányítottam, néha az oktató is besegített, főleg, mivel hajlamos voltam kicsit lefelé menni folyton az elején (a végére ezt már sikerült elkerülni). Aztán csinált nekem bemutatót is, ilyen szárnybillegetést meg 60 fokos bedöntéssel kanyart (amikor az emberre 2G erő hat, és a fejéből elindul kifelé a vér, és olyan nehéznek érzi magát :-) Szerencsére nem sokat, mert itt már kezdett valami mocorogni a hasam tájékán :-D

Voltak olyan dolgok is, amik sokkal könnyebbek, mint ahogy vártam. Ilyen például a trimmelés - vagyis amikor adott szögben repüléshez kell beállítani a szárnyakat, hogy ne kelljen mondjuk húzni vagy tolni a kormányt folyamatosan előre, hanem mintegy magától menjen a repülő. Az, hogy lehet érezni a kormányon a nyomást, és ahogy felenged, nagyon egyszerűvé teszi a dolgot. A másik ilyen "csalódás" a rudder (oldalkormány magyarul azt hiszem), és annak használata fordulóban. Ez is sokkal egyszerűbb, mint hittem. Na de persze vannak azért nehéz dolgok az egészben.

Mondjuk így az elején még nagyon sok a tennivaló, nézelődni nem is nagyon értem rá egyáltalán, örültem, hogy bírtam egyenesen repülni. Az ígéret szerint talán következő alkalommal már akár egy leszállást is megpróbálhatok, bár inkább ketten fogjuk csinálni, mintsem én egyedül. :-)

Felhők   (Repülő)   
Azt hiszem lassan nagyon meglátszik rajtam, hogy repülést tanulok. Amióta ugyanis a meteorológiában a felhők kategóriáit tanultam, egyfolytában az eget nézem, és kategorizálom a felhőket. Most épp cirrocumulus felhők vannak itt fenn, és egyre több képződik. Ezt alátámasztja a TAF (előrejelzés) is.

Az elmúlt napokban sok száz oldalt sikerült megint átnézni és megtanulni (légi navigáció, meteorológia). Két napja az agyhalál állapotába üldöztem magam miután egész délután a Flight Computeremmel számolgattam mindenféle dolgot, pl. szélírányokat, földi sebességet, valódi sebességet mutatott sebességből (Indicated Airspeed, True airspeed), stb, stb, nagyon sok mindent lehet vele számolni.

Nem elektronikus számítógépre kell gondolni azért, hanem egyszerű egymáson forgó körlapokból. Két oldala van, az egyiken (itt látható) számokkal lehet dolgozni, a másik oldalán pedig széllel (erről nem találtam jó képet hirtelen). Érdekes kis ketyere (bár állítólag a számítós oldala tulajdonképpen egy logarléc vagy mi a szösznek hívják, amit régen használtak iskolában is). Ami mégis ágymunkába üldöz az elején az az, hogy nagyon kell figyelni a tizedesjegyre és fejben ellenőrizni (durván) az eredményt.

Összeségében már sikerült a tanulási folyamat felén túljutni. Számításaim szerint másfél hét múlvára végzek az anyaggal, utána majd csak állandó ismétlésre lesz szükség :-)

Groundschool   (Repülő)   
Kedden megkaptam a repülésoktatós könyveimet, amit a PPL (Private Pilot License) elméleti vizsgára való felkészüléshez lehet használni (idegen szóval ezt ground schoolnak hívják, biztos van szép magyar neve, de fogalmam sincs mi lehet az).

Neki is fogtam tanulni, eddig 3 nap alatt kb 10-11 órát sikerült ezzel eltölteni így esténként (áprilisben ez a program minden nap). Szerencsére mivel érdekel/érdekes, ezért kicsit jobb ezt bogarászni, mint anno például iskolában tanulni :-)

Májusban lesz majd rendes tantermi óra (3 hétvégényi), addig viszont át kell rágnom magam mindenféle témán ... aerodinamika, repülőgéprendszerek, navigáció, légijog, meteorológia, stb. stb.

Ahogy autótanulók szokták mondani: május közepén lehet majd elkezdeni vigyázni (és félni :-P) a finn légtérben ;-)

Medical Certificate   (Repülő)   
Megkaptam a finn légiforgalmi felügyelettől egészségügyi alkalmasságomat igazoló papíromat. Ezzel azt igazolom, hogy alkalmas vagyok repülőgépet vezetni. Ma aláírtam tanulási szerződést is, úgyhogy egy-két héten belül kapok egy rakás könyvet (ilyen izgalmas témákkal, mint pl. légi jog), és ezek olvasása illetve tanulása lesz a következő lépcső (április folyamán). Ha minden jól megy, talán májusban már volán .. mit beszélek ... szarvkormány mögé ülhetek ;-)

Azért sokáig tartott rászánni magam végre erre a repülős dologra. Volt ugye sokáig ez a légiforgalmi irányítósdi, de az talán másfajta és nagyobb áldozatot követelne, mint ez a repülőgépvezetés. Ezt ugyanis lehet hobbiként is csinálni, míg légiforgalmat irányítani sajnos nem. Mellette pedig valami másik állásban lenni képtelenség (a hosszú oktatás miatt). Igaz, légiforgalmi irányítónak tanulni nagyságrendekkel olcsóbb is :-|

Akik régebb óta ismernek tudják, hogy mindig volt bennem ilyen nagyfokú lelkesedés a repülés világa felé (mint említettem, főleg légiforgalmi irányítás felé). Igazából egy évvel ezelőttig maga a repülés annyira komolyan nem is foglalkoztatott. Azért a döntésben nagy segítsége volt annak, amiről már írtam: hogy itt szállnak le és fel a gépek a ház felett. Ha kocogni megyek egy szép napsütéses délután, lehet nézni az eget, ahogy sorban jönnek a gépek párhuzamos megközelítésre (Pheel szerint ilyen helyen lakni csak ilyen nemnormálisnak lehet nagy élmény, mint én :-D )

Arra jutottam, hogy ha előbb költözöm közelebb egy repülőtérhez, lehet előbb megszületik az elhatározás is. Azért remélem sikerül nem nagyon megbánni majd! :-)

Helsinki-Malmi repülőklub   (Repülő)   
Tegnap jártam a Helsinki-Malmi (EFHF) repülőtéren. Ha esetleg valaki nem tudná, ez nem a nagy, nemzetközi repülőtér errefelé (az a Helsinki-Vantaa, EFHK), hanem éppen egy kicsi, kisgépes repülőtér.

A múlt héten ugyanis kapcsolatba léptem a Malmi repülőklubbal, és tegnap mivel volt szokásos szombatonkénti összejövetelük, elnéztem rá. Többek között információkat gyűjteni a PPL képzésről (Private Pilots Licence). Meg megismertem pár repülni tanulót, néhány "igazi" pilótát (kisgépekest) meg a finn virtuális légiirányítás egyik tagját.

Ez utóbbi azért volt hasznos, mert már régebb óta töröm a fejem, hogyha végre lesz ADSLem itthon, kéne megint légiforgalmat irányítani (elvégre még csak 6 hete rendeltem, úgyhogy nem késik sokat :-) ). Ezen a mobiltelefonos neten keresztül nem sok mindent lehet csinálni. Mert bár gyors, azért eléggé korlátozott.

Az előbbi dolog meg (repülős emberek megismerése, tanfolyam infó) azért érdekel, mert talán sikerült végre rászánni magam (meg egy nagy adag pénzt), hogy elkezdjek repülővezetőset játszani. Még nem tudok részleteket pontosan, azok csak lassan alakulnak. Bár vagy két hete az ejtőernyőzésen is gondolkoztam erősen, azt hiszem az mégiscsak kicsit távol áll tőlem. Nem hiszem, hogy - legyen bármi is a hátamon - ki mernék ugrani egy repülőből, ami jóóóó magasan repül. Vagy néha nem is olyan magasan :-)