Frenzy Blogja
Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog

Ismét: Via Baltica és egyéb díjak   (Kirándulás)   
Ma ismét lezárult egy utazás Helsinkitől Debrecenig. Az előző évhez hasonlóan idén is különböző díjakat szeretnék kiosztani. :-)

A legjobb út kategóriában Észtország viszi az első helyet. Őt követi szorosan Lettország. Náluk az úthálózat fejlesztést vettem figyelembe, amely igazán impozáns. A harmadik helyet megosztva Litvánia és Magyarország kapja. Utóbbinál azonban le kell szögezni, hogy kizárólag az általam bejárt az utazáshoz igénybe vett utat értékeltem (mint ahogyan minden országnál), így ez nem feltétlenül tükrözi az ország teljes egészét - lévén a felújított hármason jöttem majdnem Miskolcig, ahonnan autópálya vezett mostmár Debrecenig. (Ugyanakkor megjegyzem: nem értem, ha már felújították a 3-as utat a határig, miért csak bizonyos falvakat kerül ki az új út, miért nem mindet? A Lettek is sok szép új utat építenek (EUs támogatásból), de azok az utak sokkal jobban, mint az itteni új utak, és ráadásul ki is kerülik a falvakat. Másrészt ilyen bugyuta autópálya lehajtókat/felhajtókat mint itthon csináltak én máshol sehol sem láttam. Olyan kicsi a sugara, hogy a kirakott 40-es tábla nem vicc, próbáld meg gyorsabban bevenni :P Máshol kevésbé fontos utak - értsd: nem autópályák - is sokkal szélesebb és könnyebben bevehető ráhajtókat/felhajtókat kapnak).

A legjobb kategóriában más díjak nincsenek is, ellenben legrosszabb út díjat ezúttal Lengyelország kapja, szorosan követi őt Szlovákia.

A legrosszabb kitáblázottságot ismét Szlovákia nyerte, igazából a többi ország nem is alkalmas arra, hogy ezen kategóriába beletartozzon. Mindazonáltal a gyakorlat (negyedik alkalommal tettem meg a távot, második alkalommal ebben az irányban) illetve a GPS sokat segített :-)

Legjobb rádióállomások díját Észtország kapja és őt követi Lettország a második helyen, harmadik helyen Magyarország áll. A közbenső országok, Litvánia, Legyenország és Szlovákia siralmas képet alakított ki bennem - persze ez megintcsak az én ízlésemen múlik. Amit értékeltem hogy zene legyen, sok, kevés beszéddel, és ha lehet, inkább valami elektronikus zene. Ilyen szempontból részrehajlás Észtországot első helyere rakni, mert ott találtam kifejezetten olyan adót, ami csak dance-house-trance zenét játszott, ráadásul angolul beszéltek. (idegen nyelvű adást más országban nem is hallottam).

Sok érdekes dolgot látni az utazás alatt, a legjobb most talán a svájci autók voltak. Észtországban és Lettországban látszottak, dél felé haladtak, szakadozottan (vagyis néha néha felbukkant egy-egy akit előzni kellett). Régi autók voltak, 40-50-60-70-es évekbeliek. Mind svájci. Gondolom valami közös program vagy utazás lehetett, már sosem fog kiderülni.

Legidegesítőbb ország ezúttal Lengyelország volt, ahol valami felvonulóst játszottak az emberek a FŐÚTON! Hatalmas dugó volt, de ők csak meneteltek büszkén és hangszórókból beszélt valami hang. Azt hiszem vallási indíttatás játszott közre benne, de valahogy amikor sok száz/ezer kilómétert vezetek, nagyon érzékeny leszek az ilyen felesleges időpocsékolásra és hogy feltartanak útközben. Biztos sokan meg is sértődnének ha tudnák mit gondolok róluk ... szépen mondva ... szakadna rájuk az ég, hogy pont ma kellett menetelniük :-P

Egyébként ezúttal alvós utazás volt: vagyis menet közben egy éjszakát eltöltöttem Augustowban, Lengyelországban. A szállás egy ici picit lepukkant volt (de nagyon kellemes tóparti környezetben). Viszont minden rosszt feledtetett az ingyenes WLAN-juk :-)

Biciklizés a Bükkben   (Kirándulás)   
Vasárnap aztán egy biciklitúra következett a Bükkbe. Itt már elég régen jártam, és nagyon nagy örömömre szolgált, hogy sikerült megszervezni ilyen programot is - bár kicsit kellemetlen is volt, mert emiatt kellett az előző napi pesti látogatást rövidebbre fogni. Bár az idei nyaralásom hosszabb, mint az eddigi itthon eltöltött szabadságaim, úgy tűnik, ez is elég rövid még.

A tervezettnél kicsit később indultunk, két kocsival. Én a sajátommal, Gab007 is a sajátjával. A tetőcsomagtartó miatti kavar miatt csak így tudtunk három biciklivel elvergődni Miskolcig. Gab elég durva tempót diktált kocsival - számomra legalábbis. De azért mókás volt "konvojban" vezetni, remélem nem sikerült túlságosan visszatartanom őt. ;-)

Aztán nekivágtunk hárman - Gab007+Dóri meg én - a hegynek. Egy "standard" Bükkszentkereszt felmentellel nyitottunk, és úgy gondoltuk, meglátjuk, mi lesz a vége. Az út elején semmi különösebb nem volt, viszonylag simán haladtunk felfelé, bár volt egy-két pocsolya, ami már előrejelezte, hogy később akár durvább saras-mocsaras útszakaszok is következhetnek. És sajnos következtek is. Mire Bükkszentkereszt közelébe értünk már mindenki sáros volt, átvágtunk dúsabb aljnövényzeten, és mindezek tetejébe még eléggé meleg is volt.

Úgyhogy a bükkszenti kutat igazi megváltás volt elérni. A hideg vízben mosdani, inni és biciklit mosni is nagyon jól lehetett. Amikor ezen közvetlen problémákon túlestünk, közös fagyizás következett, ami után pedig a Lillafüreden keresztüli visszatérésre szavaztunk. Bár úgy tűnt Gab még bírna túrázni valamerre, Dóri is a visszatérésre szavazott, és én is kicsit már fáradtnak éreztem magam. Úgyhogy a hosszú legurulás következett, utána pedig indultunk hazafelé.

Tiszaújvárosban volt megálló, ahol Gab anyukája látott minket vendégül isteni vacsorával. Utána ahogy üldögéltünk a TV előtt, már éreztem, hogy eléggé fáradt vagyok, és hazaérve Debrecenbe ez még inkább elhatalmasodott rajtam, úgyhogy alvás következett.

Hétfőn aztán derékfájás volt a program szinte egész nap - vagyis feküdtem otthon. Elég borzalmas volt a hőmérséklet egész nap. Este pedig vendégség következett megint. A mai keddi napon viszont a korábbiaknál is sokkal elviselhetetlenebb lett a meleg, a megváltó hideget pedig napok óta csak igérgetik, de valahogy mindig hátrébb csúszik. De lassan véget is ér a vakációm, pénteken indulok vissza Finnországba.

Kiskarácsony, sauna, makkara, jeges lék a tóban   (Kirándulás)   
Meglepetésként ért, hogy ma engem is elhívtak a ITPRO 2005 záróbulijára. ITPRO 2004 ugye, amin én voltam, ez pedig az idei. Makkara sütés volt, ezzel kezdtünk legalábbis. Aztán jött a sauna, az est fénypontja. Ugyanis ezúttal egy tó mellett voltunk, a tó ugyan be volt fagyva, de volt rajta jókora lék, lépcsővel, és lehetett mártózni meg úszni.

Bár nyáron is voltam már tóban, tavaly novemberben is voltam tóban (sauna után/közben), a lékben lévő jéghideg víz azért más. Még azután is, hogy rendesen átmelegedtem a saunában is. Bár akik ide jönnek, sokan félnek a hótól meg a tavas saunától, azért ezt érdemes kipróbálni!

Sauna után még ettem egy makkarát, aztán lassan búcsúzás volt, többen már most mennek haza - néhányan már korábban hazamentek, mások csak most fognak.

Utána vissza (haza) Myllyjärvibä, ahol szintén házi kiskarácsony van/volt. Itt rengeteg kaja, glögi (ezúttal forraltboros verzió), meg finnek főleg. Volt néhány fiatal srác, mondhatni még tojáshéjjal a seggükön (bocs:), de olyan részegek voltak, hogy már látni alig láttak. Azt hiszem az is közöttük volt, aki részegen a taknyával szokta a liftet köpdösni, kúltúrált banda :)

Sajnos azonban a több napja tartó alváshiány és a sauna összeadva azt eredményezte, hogy most mindjárt leesek álomba merülve a székről, úgyhogy megyek is alukálni.