írta:
3.5G hálózaton pillanatok alatt letöltődött az update csomag, utána néhány perc és már települt is. Miért nem mindíg így működtek a telefon update-k?
A dologhoz kapcsolódó hírek/infók: Nokia software update news
Frenzy Blogja
Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog
Kipróbáltam én is az over-the-air vagyis OTA lehetőségeket az N78-as Nokiámban. A dolog lényege, hogy a softwarefrissítést a telefon maga tölti le, hálózaton keresztül (ez lehet Wifi is, ha félünk a nagy számlától), majd telepíti is magának.
3.5G hálózaton pillanatok alatt letöltődött az update csomag, utána néhány perc és már települt is. Miért nem mindíg így működtek a telefon update-k?
A dologhoz kapcsolódó hírek/infók: Nokia software update news
3.5G hálózaton pillanatok alatt letöltődött az update csomag, utána néhány perc és már települt is. Miért nem mindíg így működtek a telefon update-k?
A dologhoz kapcsolódó hírek/infók: Nokia software update news
Bár még mindíg elég hosszúak a nappalok, azért kedden megpróbálkoztam egy éjszakai fotózással Helsinki belvárosában. Az első észrevételem, hogy nem nagyon akart sötétedni - nyáron (és télen) nagyon hosszú a szürkületi idő Finnországban. Mindenesetre egy idő múlva sötétebb lett és végre lehetett mindenféle képeket lövöldözni. Teljesen sötét ugye nem igazán lesz most itt, másrészt én is fáradt voltam, úgyhogy éjfél után feladtam a dolgot, és hazajöttem aludni.
Néhány kép megtekinthető online fotóalbumban. Szerintem nem lett valami izgalmas sorozat: így első alkalommal jobban lekötött a technikai része a dolognak, mintsem hogy a kompozicióra kellő figyelmet lehetett volna fordítani
Egy hónap múlva lehet, hogy meg kellene próbálni ismételni, akkor már talán hosszabban lesz éjszaka is.
Néhány kép megtekinthető online fotóalbumban. Szerintem nem lett valami izgalmas sorozat: így első alkalommal jobban lekötött a technikai része a dolognak, mintsem hogy a kompozicióra kellő figyelmet lehetett volna fordítani
Egy hónap múlva lehet, hogy meg kellene próbálni ismételni, akkor már talán hosszabban lesz éjszaka is.
Felkerült az indexre egy fejtegetős cikk arról, hogy miért mutatják be Magyarországon később a filmeket, mint például az Egyesült Államokban. A cikk elolvasható itt:
Az amcsik megunják Hellboyt mire ideér
A helyzet egyébként hasonló Finnországban is, itt sem mindig rögtön jönnek a filmek a moziba, sokszor több hónapos késéssel csak. Felirat tekintetében itt mondjuk mindig feliratos minden, sosem szinkronizálnak (kivéve ha a célközönség nem tud olvasni: tehát 6-7 év alatt).
A cikk végén az InterCom marketing és kommunikációs vezetője azt mondja, hogy aki a kézikamerás felvételen nézi meg a filmet, az nem is igazi rajongó, stb. stb. Hol él ez a nő? Sokszor már DVD verzió van belőle USA-ban amikor itt még a moziba se jutott el. Az pedig már igazán nem élményromboló ...
Az amcsik megunják Hellboyt mire ideér
A helyzet egyébként hasonló Finnországban is, itt sem mindig rögtön jönnek a filmek a moziba, sokszor több hónapos késéssel csak. Felirat tekintetében itt mondjuk mindig feliratos minden, sosem szinkronizálnak (kivéve ha a célközönség nem tud olvasni: tehát 6-7 év alatt).
A cikk végén az InterCom marketing és kommunikációs vezetője azt mondja, hogy aki a kézikamerás felvételen nézi meg a filmet, az nem is igazi rajongó, stb. stb. Hol él ez a nő? Sokszor már DVD verzió van belőle USA-ban amikor itt még a moziba se jutott el. Az pedig már igazán nem élményromboló ...
Razide ajánlotta figyelmembe a 28 Hours in Jyväskylä projektet, illetve annak végtermékét, egy kb 10 perces mozit. Az egész úgy készült, hogy fényképezővel készült egy csomó kép, különböző sebességgel, és ezeket egymás mögé illesztve lett belőle mozi. Egy város életét kívánja bemutatni, mely város ez esetben Jyväskylä.
28 Hours in Jyväskylä (28 tuntia Jyväskylässä)
A mozi megtekinthető a honlapon egyből Flash playerrel, de letölthetőek HD felbontású AVI fileok is (amik jól mutatnak aztán 37"-es LCD:n, például
)
28 Hours in Jyväskylä (28 tuntia Jyväskylässä)
A mozi megtekinthető a honlapon egyből Flash playerrel, de letölthetőek HD felbontású AVI fileok is (amik jól mutatnak aztán 37"-es LCD:n, például
)
A változatosság kedvéért megint fotóztam repülőket. Megtekinthetőek a weben is. Azt hiszem valami mégiscsak meglátszik a gyakorlásból, mert egyre kevesebb repülős képet készítek (korábban százasával csattogtam egy-egy alkalommal) viszont a kevesebből is több jól sikerül. Most mondjuk nem volt teljesen ideális az égbolt, jobb lett volna több napsütés meg kevesebb felhő, de azért szerintem így is jól sikerültek.
Van egy másik galéria is, igaz kicsit szegényes, mert összesen két képet raktam bele. Gab007-el voltunk gokartot fotózni, még Debrecenben. Sajnos amikor mentünk már sötétedett és a forgalom sem volt túl élénk, úgyhogy nem sok próbálkozási lehetőség volt. A móka célja amúgy a svenkelés gyakorlása volt (vagyis mozgást megörökíteni elmosással, bár ez talán nem túl szakszerű megfogalmazás). Az eredmény itt látható.
Jövő héten Helsinki belváros esti fotózást kellene csinálni szürkületben, amikor már vannak városi fények. Elmentem volna ma is, de talán nagy fotóstáskával meg állvánnyal péntek éjjel nem épp a legjobb a belvárosban mászkálni (sok részeg bulizós). Ezért is ez a jövő hétre lett halasztva.
Van egy másik galéria is, igaz kicsit szegényes, mert összesen két képet raktam bele. Gab007-el voltunk gokartot fotózni, még Debrecenben. Sajnos amikor mentünk már sötétedett és a forgalom sem volt túl élénk, úgyhogy nem sok próbálkozási lehetőség volt. A móka célja amúgy a svenkelés gyakorlása volt (vagyis mozgást megörökíteni elmosással, bár ez talán nem túl szakszerű megfogalmazás). Az eredmény itt látható.
Jövő héten Helsinki belváros esti fotózást kellene csinálni szürkületben, amikor már vannak városi fények. Elmentem volna ma is, de talán nagy fotóstáskával meg állvánnyal péntek éjjel nem épp a legjobb a belvárosban mászkálni (sok részeg bulizós
). Ezért is ez a jövő hétre lett halasztva.
Időközben jártam otthon és már vissza is tértem Finnországba. Otthon a szokásos család és haverlátogatási programok voltak hétköznap, hétvégére viszont valami extrább volt.
Először is ott volt File legénybúcsúja, amit Parádfürdőn tartott, volt vaddisznópörkölt meg nagyon sok pia. Másnap pedig Egerszalókra mentünk fürdőzni, bár ide már nem mindenki tartott a társasággal. Egész kellemes fürdőt készítettek ide. Bár amin sokat nevettünk Filével azok az angol feliratok. Nem tudom ki fordíthatta őket angolra magyarról, de vagy géppel csinálták vagy valaki a nagyszótárral. Mindenesetre a végeredmény nevetséges, nekünk viccess, egy külföldi szemében kész beégés.
Másodszorra hétvégi programként ott volt File esküvője. Ide én már jó hamar érkeztem, több ok miatt is, a legfőbb talán az, hogy File felkérésére elvállaltam, hogy fotózni fogok az esküvőn (amúgy hivatalos státuszban). Mivel amúgy is érdekel a fotózás, ez igen igéretes alkalomnak igérkezett, bár miután elvállaltam és utánaolvastam kicsit elbizonytalanodtam, hogy mekkorra felelősséget is akasztottam a nyakamba. Azért a végeredmény úgy tűnik az ifjú párnak is megelégedésére szolgált, a képek nagyja megtekinthető a fenti linkre kattintva.
Idén is volt az utazás alatt termézetesen verseny. A határátkeléseket ezúttal nem lehet értékelni, mivel határok azok nem voltak. Talán csak van valami jó ebben a schengenben 
Na de szóval utak. Az észt utak magasan a legjobbak, és csak kicsivel vannak lemaradva a lettek. Ők is csak azért, mert Riga körül hagy némi kívánnivalót maga után az út, persze jó ütemben újítják azt is. A litvánok jönnek ezután, bár ők is durván építenek. A magyar-lengyel utak kb egy helyen lehetnek, bár hozzá kell tenni, hogy a lengyelek komolyan jönnek felfelé (ők is tudják hogyan kell jól hasznosítani az EUs pénzeket ... otthon ezt nem látom annyira). A szlovákok pedig zárják a sort, nem túl jó útjaikkal, amit ugyan elvileg frissítgetnek meg újítanak, de olyan lassan, hogy a fejlődés nem észrevehető.
Örömmel láttam, hogy a lengyelek is a balti államok példáját követik, és amikor felújítanak egy utat, teljesen újra is alapozzák azt. A végeredmény magáért beszél. És hiába építenek utakat meg újítanak utakat Magyarországon, hiába néznek ki újnak, mégsem teljesen simák. Oldalirányba ráznak és hintáztatják a kocsit. Északabbra ilyesmi már ritkán fordul elő az új utakon. Szóval talán otthon újra kéne tanulni az útépítést is
Táblázottsági/tájékoztatási versenyben Szlovákia veszít ismét, a többiek elég jól állnak, talán felesleges is két helyezésnél többet hirdetni
Mostanra amúgy már elértem arra a szintre, hogy térkép és navigáció nélkül is eltalálok Debrecenből Helsinkibe Mondjuk térképet eddig is ritkán néztem, volt egy ún. cheat-sheet-em amit talán puskának lehetne nevezni. Ezen sorra fel voltak tüntetve a nagyobb városok és útak számai, amin végig kellett menni. Ráfér egy lapra, könnyű használni.
A litvánok idei új szokása, hogy a benzinkutaknál fizetőssé tették a WC-ket. Elég undorító szokás, mondhatom. Ennek örömére a visszafelé úton nem is tettem a lábam litván földre. Megállni is csak egy piros lámpa illetve egy kereszteződés miatt kellett, amúgy folyamatosan haladtam át rajtuk.
Először is ott volt File legénybúcsúja, amit Parádfürdőn tartott, volt vaddisznópörkölt meg nagyon sok pia. Másnap pedig Egerszalókra mentünk fürdőzni, bár ide már nem mindenki tartott a társasággal. Egész kellemes fürdőt készítettek ide. Bár amin sokat nevettünk Filével azok az angol feliratok. Nem tudom ki fordíthatta őket angolra magyarról, de vagy géppel csinálták vagy valaki a nagyszótárral. Mindenesetre a végeredmény nevetséges, nekünk viccess, egy külföldi szemében kész beégés.
Másodszorra hétvégi programként ott volt File esküvője. Ide én már jó hamar érkeztem, több ok miatt is, a legfőbb talán az, hogy File felkérésére elvállaltam, hogy fotózni fogok az esküvőn (amúgy hivatalos státuszban). Mivel amúgy is érdekel a fotózás, ez igen igéretes alkalomnak igérkezett, bár miután elvállaltam és utánaolvastam kicsit elbizonytalanodtam, hogy mekkorra felelősséget is akasztottam a nyakamba. Azért a végeredmény úgy tűnik az ifjú párnak is megelégedésére szolgált, a képek nagyja megtekinthető a fenti linkre kattintva.
Idén is volt az utazás alatt termézetesen verseny.
A határátkeléseket ezúttal nem lehet értékelni, mivel határok azok nem voltak. Talán csak van valami jó ebben a schengenben
Na de szóval utak. Az észt utak magasan a legjobbak, és csak kicsivel vannak lemaradva a lettek. Ők is csak azért, mert Riga körül hagy némi kívánnivalót maga után az út, persze jó ütemben újítják azt is. A litvánok jönnek ezután, bár ők is durván építenek. A magyar-lengyel utak kb egy helyen lehetnek, bár hozzá kell tenni, hogy a lengyelek komolyan jönnek felfelé (ők is tudják hogyan kell jól hasznosítani az EUs pénzeket ... otthon ezt nem látom annyira). A szlovákok pedig zárják a sort, nem túl jó útjaikkal, amit ugyan elvileg frissítgetnek meg újítanak, de olyan lassan, hogy a fejlődés nem észrevehető.
Örömmel láttam, hogy a lengyelek is a balti államok példáját követik, és amikor felújítanak egy utat, teljesen újra is alapozzák azt. A végeredmény magáért beszél. És hiába építenek utakat meg újítanak utakat Magyarországon, hiába néznek ki újnak, mégsem teljesen simák. Oldalirányba ráznak és hintáztatják a kocsit. Északabbra ilyesmi már ritkán fordul elő az új utakon. Szóval talán otthon újra kéne tanulni az útépítést is
Táblázottsági/tájékoztatási versenyben Szlovákia veszít ismét, a többiek elég jól állnak, talán felesleges is két helyezésnél többet hirdetni
Mostanra amúgy már elértem arra a szintre, hogy térkép és navigáció nélkül is eltalálok Debrecenből Helsinkibe
Mondjuk térképet eddig is ritkán néztem, volt egy ún. cheat-sheet-em amit talán puskának lehetne nevezni. Ezen sorra fel voltak tüntetve a nagyobb városok és útak számai, amin végig kellett menni. Ráfér egy lapra, könnyű használni.
A litvánok idei új szokása, hogy a benzinkutaknál fizetőssé tették a WC-ket. Elég undorító szokás, mondhatom. Ennek örömére a visszafelé úton nem is tettem a lábam litván földre. Megállni is csak egy piros lámpa illetve egy kereszteződés miatt kellett, amúgy folyamatosan haladtam át rajtuk.
