Újabb szünet után ismét írok pár dolgot. Lássuk, már lassan két hete nem írtam semmit, de nem is nagyon történt (legalábbis a két hét elején) olyan dolog, amiről írni kellene.
Azóta már letelt a naagy síszünetünk (ez egy hét volt, február végén). Nekem sikerült egy keveset korizni is, kölcsönkaptam egy pár korcsolyát, és ezzel végre kipróbálhattam a tavat. Eléggé tetszik ez a korizós móka így, nem csak körbe-körbe valami kis pályán, hanem egy egész tavon (na jó, a tó egy részén, de a kör így is elég nagy, mert 2.5 km). Ráadásul egyéb izgalmas körülmények is szoktak lenni itt, például jeges szél, nagy hóesés vagy éppen havas pálya. Nem beszélve arról, hogy tele van repedésekkel és karcolásokkal. De nem is baj, így legalább még jobb (szerintem).
A szünet gyorsan eltelt azért, s ismét volt egy hét főiskola. Volt megint egy interjúm, iskolai projektben, és eléggé tetszett is nekem az elgondolás. Lehet, hogy ebbe fogok belecsöpenni, hacsak nem sikerül találni valami még jobb projektet vagy esetleg egy céges melót. De a kilátások egyenlőre nem túl jók. Jött egy ilyen C++ Builderes ajánlat, de abban nem vagyok otthon .. izé, nem is írok ide ilyet, lehet olyan valaki is olvassa, aki nincs is otthon ebben a témában.
Aztán múlt hét pénteken (ami végre említésre méltó), hogy átmászkáltunk Tallinnba. Reggel 4:15-kor indultunk busszall innen (Jyväskylä), majd 8 óra után kicsivel érkeztünk meg Helsinkibe (azon belül is Länsisatama, ahonnan a Tallink hajók indulnak). 9:30-kor indult a komp (M/S Meloodia, Észt zászló alatt), és 13:00-kor érkezett meg a túlpartra. Még sosem hajókáztam így, hogy a tenger egy részét jeg borította, hol összefüggően, hol jégtábláb képében, hol pedig sehogysem.
Kicsit félő volt, hogy milyen szállás sikerült elfoglalniuk nekünk, de mint kiderült, a Hotel Viru nagyon is jó hely, én 3 csillagra (***) becsülöm, de lehet volt több is, a szoba kényelmes és tiszta (valami Irina hagyott ott egy megjegyzést, hogy kitakarította a szobát, és reméli élvezni fogjuk, vagy ilyesmi). A szálloda elég magas volt, és szerencsére a 21. emeletre kaptunk szobát, úgyhogy kilátás is volt. Azzal kezdtem, hogy kihajoltam az ablakon (ami meglepő módon nyitható volt ... egyébként csak kicsit hajoltam ki
és csináltam néhány fotót.
Aztán délután elmentünk kicsit várost nézni, de inkább városfutásnak lehetne nevezni, mert nagyon gyorsan haladtunk. Úgyhogy ezt a manővert majd másnap (szombaton) megismételtük nyugodtabb körülmények, és kevesebb kisérő mellett. Elég sok képet is csináltam, ezeket majd nemsokára (ahhoz képest amikor ezt írom) ki is pakolom a honlapra. Van néhány panoráma kép is.
Szóval még pénteken még mielőtt visszamentünk a szállodába sikerült szert tennünk egy üveg Tokaji Furmintra. Persze valószínűleg Finnországban is árulnak ilyet, de biztosan nem ilyen áron!
A szállodában volt egy kis alvás (este 10ig), mivel a reggeli korán kelés nem éppen kellemes nyomokat hagyott. Aztán boroztunk egyet (még mindig a 21. emeleten), utána pedig úgy döntöttünk, szemügyre vesszük a night clubot, ami a földszinten kezdődött, és a -1. emeleten folytatódott.
Először sorba álltunk a sok cicával (értsd: helyi lányok), mint valami rossz amerikai film, volt biztonsági őr is, mogorván, a fülében ilyen beszélősfülhallgató vacak. Aztán rájöttünk, hogyha a hoteles kártyát felmutatjuk (amivel egyébként is ingyen mehettünk be), akkor átugorhatjuk a sort. Úgyhogy várakozás helyett inkább lementünk.
Odalenn (már -1. szint) elég nagy tömeg volt, néhány ismerőssel (akikkel mentünk Tallinnba), de azért a többségük máshol leledzett. Épp valami helyi rockbanda játszott, az észtek nagy örömére. Nekünk annyira nem jött be, így aztán jól esett, amikor végre abbahagyták, és érthető slágerek (főleg régiek) csendültek fel
Persze jóból is megárt a sok alapon nemsokára ismét visszakerült a banda, és úgy gondoltuk ideje megbüntetni a szervezőket azzal, hogy felmegyünk a 21.-re.
Másnap délelőtt mint már említettem, újabb várostúra majd bevásárlás következett. Aztán pedig hajózás ismét. Kicsit korán értünk a kikötőbe, ahol azonban nem engedtek ki minket a hajóból a megérkezés pontos ideéig. Elég idióta rendszer, mit ne mondjak. Utána pedig buszozás vissza Jyväskylä-be, ahova 11 körül érkeztünk éjjel.
A hétvége gyorsan elrohant, szerencsére most hétfőn elmaradt az óránk, így aztán szabadnap van. Holnap pedig ismét indul a koránkelés
Főleg munkahelyen azért hallgatok netrádiót mert zenét akarok hallgatni, amolyan háttérnek vagy ritmusnak a munkához.
). A többség magyar volt, de voltak más nemzetiség fiai is (pl. két finn csaj, akik magyarul tanulnak az itteni egyetemen).
) környékén borokat. Ezeket kóstoltuk - fehéret és vöröset. Meg a kóstoltató beszélt a borokról, hogyan készülnek, milyen különbségek vannak, milyen hordókba rakják őket, hogyan kóstolunk, stb. A kóstolás után hideg vacsora (előtérben a sajtok 
írta:
