Frenzy Blogja
Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog

Ma délután hamarabb léptem le a munkahelyemről, mint szokás, és a Malmi repülőtér felé vettem az irányt, ahol a repülőoktatómmal találkoztam. Beszélgettünk kicsit általánosan repülésről, aztán felmentünk a briefing szobába, ahol összegyűjtöttük a szükséges dolgokat - felhők, időjárás, előrejelzés, szél, aktuális figyelmeztetések, tiltó zónák, stb, stb ... olyan dolgokat, amik repüléshez kellenek.

Ezután megkerestük a repülőnket, és külső vizsgálat következett, fények, üzemanyag, olaj, szárnyak. Végül aztán sikerült be is ülni. A tanuló gép amivel repülök egy Cessna 152 gép. Ez ilyen akrobatikus műveletekre is képes kétszemélyes tanulógép, bár remélem akrobatikát nem fogok majd csinálni, nekem már kisebb dolgoktól is háborog a gyomrom - és bizony ilyen kis géppel repülni egészen más, mint egy utasszállítóval. Minden apró széllökés, amiben egy Boeing csak úgy siklik, ezt a gépet vadul dobálja és rázza

Engedélyt kértünk a toronytól tanulórepülésre, amit meg is kaptunk, és lehetett menni taxizni. Az oktatóm kezelte a rádiót meg a felszállás alatt ő kormányzott, aztán valamikor 600 láb körül közölte, hogy You have control ... vagyis innentől nekem kellett vele repülni.

Meglepően érzékeny egy ilyen masina, és többször is rámszólt az oktatóm, hogy ne markoljam olyan erősen szerencsétlen kormányt, hanem csak finom könnyed mozdulatokkal irányítsam Ma szerencsére viszonylag szélcsendes idő volt, ami sokat könnyített a dolgokon, turbulenciában nem biztos, hogy ilyen vidám lett volna. Nem is végig én irányítottam, néha az oktató is besegített, főleg, mivel hajlamos voltam kicsit lefelé menni folyton az elején (a végére ezt már sikerült elkerülni). Aztán csinált nekem bemutatót is, ilyen szárnybillegetést meg 60 fokos bedöntéssel kanyart (amikor az emberre 2G erő hat, és a fejéből elindul kifelé a vér, és olyan nehéznek érzi magát Szerencsére nem sokat, mert itt már kezdett valami mocorogni a hasam tájékán

Voltak olyan dolgok is, amik sokkal könnyebbek, mint ahogy vártam. Ilyen például a trimmelés - vagyis amikor adott szögben repüléshez kell beállítani a szárnyakat, hogy ne kelljen mondjuk húzni vagy tolni a kormányt folyamatosan előre, hanem mintegy magától menjen a repülő. Az, hogy lehet érezni a kormányon a nyomást, és ahogy felenged, nagyon egyszerűvé teszi a dolgot. A másik ilyen "csalódás" a rudder (oldalkormány magyarul azt hiszem), és annak használata fordulóban. Ez is sokkal egyszerűbb, mint hittem. Na de persze vannak azért nehéz dolgok az egészben.

Mondjuk így az elején még nagyon sok a tennivaló, nézelődni nem is nagyon értem rá egyáltalán, örültem, hogy bírtam egyenesen repülni. Az ígéret szerint talán következő alkalommal már akár egy leszállást is megpróbálhatok, bár inkább ketten fogjuk csinálni, mintsem én egyedül.