Pénteken sort került végre első távmunka napomra. Reggel nyolckor céges notebook bekapcsol, VPN beizzít és hajrá. Minden tökéletesen megy, mintha csak a "gyárban" ülnék, csak ezúttal itthon ülök. Személyesen senki sem zavar, néhányszor szólt a mobilom meg a cégen belüli üzenőprogramon no meg emailben kerestek. Alapjában véve sokkal jobban tudtam haladni, mintha bementem volna, mert könnyebb úgy koncentrálni, hogy nincs jövés menés állandóan.
Hetente egy ilyen napot lehet kivegyek, persze munkahelyzettől függően, mert azért nem teljesen minden oldható meg távolról. És amikor véget ért a munkanap, csak elraktam a notebookot, és már itthon is voltam
Szombaton szerepjáték, ezúttal ismét én meséltem (utoljára három hete). Ezúttal sikerült negatív visszajelzést is kapni. Ez bár önmagában véve nem jó, viszont ha sosem kapok, akkor kicsit elgondolkodtató (mármint olyan szempontból, hogy mernek-e rendes visszajelzést adni a játékosok). Azért voltak pozitív dolgok is, majd meglátjuk legközelebbre hogyan sikerül javítani az összeképen.
Ma reggel szép napsütéses idő volt, gyönyörű kék ég. Kezdtem megörülni neki, mivel múlt hétvégén kinéztem egy jó helyet a környéken, ahol szép naplementét lehetett volna fotózni. Akkor nem volt nálam fotómasina, de úgy gondoltam, hogy ha jó idő lesz valamikor, meg lehetne próbálni. Úgyhogy a mai délutánra ezt be is ütemeztem, erre most épp nyugatról egyenfelhőtakaró fedi be az eget: úgy tűnik a fotós terveket el kell halasztani megint.
@ kedd, 2008. február 5., kedd 8:49
Viszont a tapasztalatok pozitívak eddig. Ráadásul sokan, akik messziről járnak be különösen elégedettek azzal, hogy hetente néhány napot otthonról dolgozhatnak. A főnökök/projekt menedzserek meg követik, hogy ki hogyan dolgozik, nyilván elég hamar fény derül arra, ha a távmunka napodon te csak lustálkodsz (ha pl. összehasonlítják a teljesítményt korábbiakkal).