Tegnap Gyuláékkal találkoztam, és együtt mentünk el jégszobrászatot nézni a Kölcsey-központ mögé. Itt aztán flex-szel és láncfűrésszel alkottak éppen a művészek. Rövid járkálás után a Morik felé vettük az irányt. Jó tudni, hogy ez a hely még most is megvan - valahogy az ilyen jó kicsi és jó helyek hajlamosak eltünni.
Ugyancsak kevés olyan hely van, ahol képesek megállni, hogy ne üvöltsön a zene, ha már egy ilyen beülős-beszélgetős helyről van szó. Pheel szokott mindig mérgelődni ezen, teljesen jogosan persze. Szép dolog a zene szeretete, de ha hangosan zenét akarok hallgatni, akkor elmegyek valami koncertre (pl. ma lesz Tankcsapda , de ha beülök valahová, akkor talán emberi hangerőt is lehetne tartani. A legjobb ilyenből az volt, hogy amikor beültünk Gab007-el valahová beszélgetni (ha jól rémlik, kb egy éve) kellemes halk zene szólt, és mi voltunk az első vendégek. Ennek örömére 5 percen belül már hangosan dübörgött valami.
Na de szóval visszatérve a Morik-ra, a forró csokijuk még mindig isteni. A melegedés is rámfért (ránk?), kinn nem volt éppen kellemes meleg - ami persze jó dolog a jégszobrok miatt.
Rövid üldögélés után vissza is tértünk hozzájuk, mert ekkora már nagyjából készen kellett, hogy legyenek. Megcsodáltuk a szobrokat, összefutottunk ismerősökkel, aztán néztük még, ahogyan bemutatóként motorosfűrésszel tűzmadarat vágnak a jégtömbből. Közben esett kicsit hó, de nagyon minimálisan (reggelre viszont fehér lett minden). Végül megszavaztuk, hogy a hidegre való tekintettel elballagunk hazafelé.
Update: Köszönet Pannának a linkért. Sajnos a kommentbe nem lehet linket rakni, úgyhogy beírom ide: HAON
@ szombat, 2006. december 30., szombat 14:24