A munkahelyen végre el vagyok látva munkával. Bár biztos furán hangzik, de ez az állapot sokkal jobb, mint a nincs semmi dolgom, és mégis itt kell legyek a munkahelyen. Lassan beindul a következő projekt, és ebben a technical project manager posztot kell ellássam. Jó egy kis változatosság (bár továbbra is kell még kódolni, ami meg jó).
Tegnap vééégre hosszú megszakítás után voltam repülni (megintcsak egyedül). Kicsit izgultam is miatta: nem a repülés maga aggasztott vagy az út vagy ilyesmi, hanem az, hogy régen nem repültem. Az oktatómmal is beszéltünk erről repülés előtt, és azt mondta, felszállás után majd elmúlik. És tényleg elmúlt, minden jól ment, nem kellett kapkodni, mindenre volt időm (hiába, közel egy hónapig készültem fel . Ez volt talán eddig az egyik legjobb repülés (ha nem a legjobb). A légiforgalmi irányítással is kellett beszélni viszonylag sokat, ami legalábbis számomra kellemes élmény.
Először Tamperere mentem, megtankoltam a repcsit, majd új útitervet adtam le Turkun (itt touch-and-go következett) keresztül Helsinkibe. Úgyhogy a turkui repülőteret tegnap is csak érintőlegesen sikerült megismerni, meg repdestem picit a város felett
De visszatérve Tamperebe, itt volt aztán forgalom is, és nem csak kisgépek, amihez Malmiban hozzászokhattam. Bár formáról nem ismerem fel, azt hiszem a finn légierő F-16osai startoltak el a pályáról miközben én a saját gépemet tankoltam. Van nekik hangjuk rendesen ám Aztán jött néhány utasszállító gép is.
Az idő nagyon szép volt, bár kicsit hűvös (4-6 fok körül), egy-két felhőpamacsot eltekintve "blue skies" idő volt Pusztán tesztelés végett lövöldöztem kicsit a fényképezőmmel is. Az eredmények megtekinthetők az alábbi címen: Képek repülés közben. Maga az esemény Turku és Salo városa között történt, 2500 láb magasan.
Aztán este lehűlt nagyon, most reggelre helyenként már mínuszba mászott a hőmérő. Azt hiszem lassan itt lesz a tél is (legalább már sötét van sokáig