Az utóbbi két és fél napot itthon töltöttem, fekve, teázva és pihenve, miután hétfőn dél körül hazajöttem betegeskedni. Még mindig nem tökéletes a helyzet, de ma már legalább hőemelkedésig sem akart felkúszni a hőmérsékletem (ezt most lekopogom. Gép előtt sem sokat ültem, mivel kicsit ilyen fejfájós-szédülős természete van a betegségnek.
Fájóan vettem továbbá tudomásul, hogy már háromnegyed nyolckor lemegy a nap, és elég gyorsan fogynak a nappal percei, ami persze leginkább a repüléseket érinti - lassan hétköznap már nem is lesz alkalom rájuk. Persze most így szédelegve nem kívánkozom a felhők közé sem