Frenzy Blogja
Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog

Hétvége erős légijog tanulással telt. Bármennyiszer is olvasom el az anyagot, nem kerül közelebb hozzám. Rá kellett jöjjek, hogy nem a tanulási kedvem lankad (miután a légi joggal kevésbé jól haladtam, mint az aerodinamikával), hanem egyszerűen nem szeretem. Miután ugyanis végeztem vele, és más, érdekesebb dolgok kerültek terítékre, a tempó megint begyorsult.

Ma aztán majd meteorológia lesz terítéken, és utána most egy izgalmasabb szakasz következik, navigáció, rádióhasználat és ilyesmik. Persze be kell látni, fontos az a légijog izé (mert pl. jó azt tudni, ha jön szembe egy repülő, merre kell fordulni, vagy kinek merre van elsőbsége ... levegőben koccanni annyira nem jó

Az egész napos tanulás és agyhalál után aztán hétvégén még jutott egy kis idő a Hitman széria legutóbbi - bár lassan már igencsak korosnak mondható - részére (jeleneg ez a Hitman: Contracts, bár már készül az új). Ha valaki esetleg nem tudná, ebben a játékban egy bérgyilkost kell megszemélyesíteni. Számomra a cél a Silent Assassin fokozat megszerzése volt. A pályákat ugyanis különböző módokon végig lehet vinni. Lehet rambó stílusú mészárlósat játszani, de ez egyrészt túl egyszerű (néha nem, de azért általában igen), másrészt egyáltalán nem stílszerű Ezzel szembe a csöndes gyilkos fokozat megszerzése sokkal nehezebb. Itt gyakorlatilag arról van szó, a célponton kívül mást megölni nem igen lehet, senki sem vehet észre semmi gyanúsat, és általában a puskáról is le kell mondani (bár azért van valami izgalmas a szakadó esőben a tetőn ácsorogni egy mesterlövész puskával

Lett volna kis programozós munka is (nem céges) a hétvégére, de a tanulás miatt úgy éreztem, ilyesmire alkalmatlan vagyok. Most viszont csak két napos a munkahetem (terv szerint legalábbis), mert szerda-csütörtököt kiveszem, péntek meg amúgyis munkaszünet itt Finnországban.

Tegnap volt céges curling. Ez az a sport, hogy tologassunk húsz kilós gránit bigyókat a jégen. Ha esetleg valaki nézte az olimpián a finn csapatot, na annak a vezetője tartott nekünk oktatást Aztáb gyakoroltunk kicsit csúszkálást, majd játszottunk is egy kicsit. Elég nehézkés volt nekem az elején a gránitbigyó ellökése, valahogy mindig elvesztettem az egyensúlyom amikor elengedtem (eredmény: térdbeverés jégbe de dulván, kis sántikálás azóta ). Viszont amikor egyik cipővel csúszunk (állva) a jégen, az nagy móka, és azzal nem is volt bajom. Végülis azért mégiscsak vesztett a csapatunk (összesen 8 csapatunk volt, 4 pályára osztva). Játék után kis szendvicselés kakaózás, majd mindenki haza. Nekem még volt erőm finn légi szabályokra (eddig nemzetközieket tanultam), majd utána alvás következett, elég korán (ami azt hiszem jól is esett).