írta:
Menetközben felhívtak az új céges lakásközvetítőtől, és kiválasztottam egy jól hangzó albérletet, amit majd meg kéne nézzek. Mielőtt erre tértem volna rá, mentem egy kört az IKEA-ban. Ez elég olcsó hely (errefelé), és még nem is rossz a minősége, úgyhogy valószínűleg innen lesznek bútoraim (itt ugye bútorozatlan minden albérlet). Ezt a kört rövidre szabtam éppen amiatt, hogy lakást kéne nézni, meg ugye annyi sok minden volt ott, úgysem tudnék választani.
Úgyhogy elindultam megnézni a környékét a helynek amit ajánlottak. Itt már GPS segítséget kértem, és nagyon jól is tettem, mert anélkül lehet, hogy lassabban találok oda. A hely tetszett, úgyhogy felhívtam a mostani lakost, mikor lehetne megnézni a lakást, meg is beszéltük estére. Aztán újabb GPS vezetés az új munkahelyre. Itt már érdekesebb volt a helyzet, Helsinki eléggé forgalmas hely, sok sok utcával (mint ahogy egy nagyvárostól elvárja az ember), úgyhogy sikerült is egyszer elnézni egy sávot, be kellett forduljak valahová ahová nem kellett volna. Pánik helyett a GPS software néhány másodperc múlva már újraszámolta az utamat (figyelembe véve hogy lefordultam az eredeti tervről) és alternatív útvonalon navigált el a célig. Nagyon elégedett vagyok ezzel a rendszerrel, máshogy sokkal lassabb lenne vezetni, főleg egyedül, ha nem tudom nézni a térképet állandóan.
A munkahelyen elég rövidre sikerült a látogatás, úgyhogy onnan ismerősökhöz indultam (GPS megint, Helsinki meg környéke nagy hely), ahol lepakoltam a cuccokat, amit hoztam. Kis kajálás után elmentem megnézni a lakást belülről is, tetszetős (2 szoba, konyha, fürdő, 50 négyzetméter, és árban is megfelel), úgyhogy ma délelőtt már le is foglaltam. Közlekedésileg is jó helyen van, mert közel a vonatállomás (300m kb) meg a munkahelyhez is (500m kb), úgyhogy ilyen ingázó vonattal (commuter train) nagyon könnyen lehet munkába járni. Igaz így nem autózom majd annyit, de ez sokkal gyorsabb lesz, mint a reggeli csúcsban araszolni Helsinki belseje felé (még így csúcsidőn kívül is sokan autóztak tegnap).
Este aztán jöttem haza. Ekkora már felmelegedett (+2 fok körülre), úgyhogy minden autó csak csapta fel a vizet (szerencsére az ablakmosófolyadék kitartott hazáig
). Lahti után alternatív útvonalat választottam, már csak a móka kedvéért. Ez elvileg 10 km-el hosszabb, mint amin szoktam jönni (160 km helyett 170-et írtak rá), de mivel az eddigivel meg át kell menjek Jyväskylän, ami szintén 10 km, tulajdonképpen nem hosszabb. De változatosabb. Persze annyire nem tetszett a dolog, főleg miután kb 100 km-el a cél előtt megint hóviharos lett az idő, és kavargott szembe a hó.
Elég trükkös ilyenkor vezetni, mert a kavargás miatt a gyorsaságérzetem megváltozott, és állandóan le kellett venni a lábam a gázról, mert bizony 110 meg afölé ment a mutató (egyrészt arra 80 a határ, másrészt baromi nagy hóesésben nedves síkos úton még szögesgumival sem vicces száguldozni). Pedig ha csak néztem ki előre, nem tűnt olyan gyorsnak. Persze az is lehet benne volt, hogy nagy hosszú üres út amin csak én mentem
Kezdek beállni a 3 órás szintidőre Helsinki - Jyväskylä távon, hoesés intenzitástól függően 3.5 - 4 órára is nőhet ez az idő.
Most pedig dolgozom (ha nem blogot írnék a kávészünetemben), dokumentációk és oktatások hada vár rám, mivel ugye át kell adjam a jelenlegi munkám másoknak.
