Még valami eszembe jutott, amit nem írtam le az előző (tegnapi) bejegyzésben. Mégpedig a repülőútról. Idén januárban, amikor Finnországba mentem már volt egy eléggé izgi repülési élményem, amikor leszállás közben iszonyatosan rázkódott a gép, mintha papírrepülőben ültem volna, amit a szél dobált össze vissza. Úgy emlékszem erről írtam ide is.
Na most félelmetességében azt felülmúló dolog történt. Mondhatni, ezúttal tényleg megijedtem, de nagyon.
Szálltunk felfelé Vantaa-ról, és beleemelkedtünk a felhőkbe. Volt kicsi turbulencia, mint általában a felhőkben, de csak enyhe, igazából megszokott és már-már unalmas volt a felszállás
Aztán ahogy majdnem kiértünk a felhőkből (ez csak utólag derült ki, hogy közel jártunk a tetejéhez) beleszaladtunk valami furi légáramlásba. Legalábbis gondolom hogy az volt. Leginkább lefelé áramolhatott, mert a repülő elindult lefelé ... olyan zuhanós stílusban.
Valódi időben talán 2 másodpercig tarthatott, de azért ez is elég volt, hogy rendesen megijedjek. Ilyet még sosem éltem át eddig repülőn, hogy ténylegesen zuhantunk lefelé, pedig felfelé kellett volna menni. Másik is kicsit megijedhettek, mert mindenki ilyedten húzta maga alá a lábát, vagy nézett ki az ablakon nem túl vidáman.
Mindenesetre így utólag belegondolva még akár érdekes is lehetett a dolog, csak eléggé váratlanul történt.