Eljött hát a nap, és elindultunk Debrecenből Jyväskylä felé. Útieszközként az új Honda Civicem szolgált. Bár csak néhány napja vettem át, máris nagy próbatétel elé nézett: jó 2000 km-es út vissza Finnországba.
Útitársaim kicsit késtek - ők már korábban indultak, reggel, Romániából (Nagyváradról), és a határon volt kis bajuk. Így aztán reggel 8:22kor indultunk el. Az autót telepakoltuk cuccal - nekem kevesebb volt, de mivel útitársaim épp most költöztek kifelé, nekik sok.
Az elején volt kicsi kerülő, mert a 35-ös főutat felújítják, és így 11 körülre értük el a szlovák határt. Otthon a szokásos útminőség volt, bár a Miskolcot kerülő M30 szakasz (ingyen) a sokat segített. A 3-as főutat Miskolc után helyenként (nem túl sok helyen) felújítottak, de amúgy nagyon jó út volt (ahhoz képest mihez vagyok én otthon szokva )
Innen tovább északnak, megkerülve Kassát (kicsi dugó, útépítés), majd Presov jött. Itt is sikerült elnézni a városi kerülőt, úgyhogy kis autókázás következett a városban.
Azután hegyesebb lett a táj - de csak egy kicsit, és szinte azonnal Lengyelországba értünk. A lengyel sofőrök nem teljesen komplettek, erre hamar sikerült rájönnünk. A kettős záróvonal náluk hasonló jelleggel bír, mint a szaggatott, igazából nem sok különbség van köztük
Itt talán kicsit nehezebben ment a vezetés nekem, mivel hőemelkedésem volt (pirulákkal kezeltem . Aztán pedig sötétedett is, úgyhogy a kezdeti talán két napos terv átment három naposba, főleg miután Lublin után köd is jött a sötétség tetejébe. Így aztán rögtön alkalmam is nyílt a ködlámpákat is kipróbálni.
Lassabban autóztunk egészen Firlejig. Itt egy camping/üdülőterületen szálltunk meg. Sátrazni csak nyáron lehet, de ilyenkor is van hotel meg néhány kis faház/köház, amikben lehet aludni.
(táv: ~650 km)