Hétvégén is, de mondhatnám, tegnap is elég bo"séges volt a program. Szombaton megjöttek szüleim, némi készlet utánpótlással (új nadrág, ilyesmi). Vasárnap aztán el is mentünk együtt kirándulni, fo"leg, mivel végre volt autó, amivel lehetett ilyet csinálni. Négyen mentünk, szüleim, baratno"m és én.
Elo"ször innen északra, Tikkakoskiba mentünk, ami arról híres, hogy ott van a repülo"tér. Mármint az itteni. Sajnos épp zárva van, mert felújítják a kifutó pályát, de nem is reptér miatt mentünk, hanem egy repülo"gép múzeum miatt, ami szintén ott van, és Finnország repülo"s történelmét mutatja be, elég sok régi és kevésbé régi géppel.
Miután minden gépet, propellert és régi radarberendezést megnéztünk, újabb autókázás után egy kellemes, régi istállóból kialakított étterembe mentünk enni. A hely legfo"bb pozitívuma, hogy egyen árért amennyi belédfér volt a menü, és a kaja is elég jó volt. Este pedig elmentünk ismero"sék mökkijébe, ahol anyáék most laknak, és tópart+sauna program következett. Bár lett volna makkara is (amolyan kolbászféleség, ha valaki még mindig nem tudná, de a délutáni kajálás után nem nagyon csúszott volna.
Hétfo" nyugis volt, tegnap (kedden) viszont ellógtam a munkából kicsit hamarább, és dupla vendégségbe mentünk. Ezúttal jöttek az ismero"seink (akiknek a mökkijében anyáék laknak) is, meg baratno"m is.
Az elso" állomás egy Jyväskyläto"l kb 20 kilóméterre fekvo" vidéki házban volt, ahol grillparty következett, persze csak miután alaposan megnéztük a házat meg a környékét, mert föld is tartozott hozzá. Volt egy hatalmas fekete macskájuk, aki a Karhu (magyarul medve) névre hallgatott, és menekülés helyett hanyattvágta magát, elvárva, hogy vakargassuk a hasát.
Este aztán következo" állomás, sütizo"s-teázós vendégség anya egy régi ismero"sénél. Éjfél körül aztán végre sikerült hazaérni.
Ma pedig dolgoztam, próbáltam ledolgozni a mínuszokat, amiket a tegnapi rövid munkanap okozott