Frenzy Blogja
Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog

Vasárnap aztán egy biciklitúra következett a Bükkbe. Itt már elég régen jártam, és nagyon nagy örömömre szolgált, hogy sikerült megszervezni ilyen programot is - bár kicsit kellemetlen is volt, mert emiatt kellett az előző napi pesti látogatást rövidebbre fogni. Bár az idei nyaralásom hosszabb, mint az eddigi itthon eltöltött szabadságaim, úgy tűnik, ez is elég rövid még.

A tervezettnél kicsit később indultunk, két kocsival. Én a sajátommal, Gab007 is a sajátjával. A tetőcsomagtartó miatti kavar miatt csak így tudtunk három biciklivel elvergődni Miskolcig. Gab elég durva tempót diktált kocsival - számomra legalábbis. De azért mókás volt "konvojban" vezetni, remélem nem sikerült túlságosan visszatartanom őt.

Aztán nekivágtunk hárman - Gab007+Dóri meg én - a hegynek. Egy "standard" Bükkszentkereszt felmentellel nyitottunk, és úgy gondoltuk, meglátjuk, mi lesz a vége. Az út elején semmi különösebb nem volt, viszonylag simán haladtunk felfelé, bár volt egy-két pocsolya, ami már előrejelezte, hogy később akár durvább saras-mocsaras útszakaszok is következhetnek. És sajnos következtek is. Mire Bükkszentkereszt közelébe értünk már mindenki sáros volt, átvágtunk dúsabb aljnövényzeten, és mindezek tetejébe még eléggé meleg is volt.

Úgyhogy a bükkszenti kutat igazi megváltás volt elérni. A hideg vízben mosdani, inni és biciklit mosni is nagyon jól lehetett. Amikor ezen közvetlen problémákon túlestünk, közös fagyizás következett, ami után pedig a Lillafüreden keresztüli visszatérésre szavaztunk. Bár úgy tűnt Gab még bírna túrázni valamerre, Dóri is a visszatérésre szavazott, és én is kicsit már fáradtnak éreztem magam. Úgyhogy a hosszú legurulás következett, utána pedig indultunk hazafelé.

Tiszaújvárosban volt megálló, ahol Gab anyukája látott minket vendégül isteni vacsorával. Utána ahogy üldögéltünk a TV előtt, már éreztem, hogy eléggé fáradt vagyok, és hazaérve Debrecenbe ez még inkább elhatalmasodott rajtam, úgyhogy alvás következett.

Hétfőn aztán derékfájás volt a program szinte egész nap - vagyis feküdtem otthon. Elég borzalmas volt a hőmérséklet egész nap. Este pedig vendégség következett megint. A mai keddi napon viszont a korábbiaknál is sokkal elviselhetetlenebb lett a meleg, a megváltó hideget pedig napok óta csak igérgetik, de valahogy mindig hátrébb csúszik. De lassan véget is ér a vakációm, pénteken indulok vissza Finnországba.